Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták (1906-7.)

És egri emberek bontották, azaz csak morzsolták vasékkel a bástyát. Hát ilyen nemzedéket tudnak nevelni sokat markoló népiskoláink, mely bele tudja vágni a csákányát az egri várba. ... Kerestem ott a tetteseket: ennek a vonalnak a tervezőjét, aki semmi esetre sem lehetett magyar ember, kerestem a Műemlékek Országos Bizottságát, mely oda nem állt őrnek, legalább a feltalált régészeti tárgyak megmentése végett, kerestem vármegyénket, melynek az engedmény megadásában beleszólása lehetett. Végül pedig azt mondtam: nincs jogunk Dobó Istvánnak szobrot állítani, míg az egri várat szétrombolni hagyjuk. És szomorú! Egerben, ahol annyi az iskola, az értelmiség, az öröklött hazafiság: senki, de senki nem állott mellém az egri vár védelmére!... Végre a múlt hetekben a képviselőházban Samassa János dr. emelt szót a hazafias kegyelet nevében az egri vár pusztítása ellen... Nemes felszólalásának, biztosan hiszem, meg lesz a sikere: egy Kossuth Ferenc nemzeti szentségtörést jóvá nem hagyhat, be fogja tiltani az egri vár rombolásának a folytatását..." 23 És valóban 1907. január 31-i kelettel Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter a következő levelet intézte dr. Samassa János országgyűlési képviselőhöz: „Tiszteli Barátom! Az országgyűlésnek ez évi január hő 24-én tartott ülésén tett felszólalásod kapcsán értesítelek, hogy az Eger—Putnok-i helyiérdekű vasút tervezőjét szigorúan eltiltottam attól, hogy a vonalon s különösen az egri vár körül az engedélyem kiadása előtt bármiféle építkezést megindíthasson. A Bolyki vártorony közelében vezetendő vonalrészt szakközegeimmel a helyszínén megvizsgáltatom s ennek eredménye alapján fogom a tervező terhére megállapítani mindazokat az intézkedéseket, amelyek e kortörténeti műemlék csonkitatlan és összhangzatos fenntartása céljából netalán szükségessé fognak válni."

2

'

1 A miniszter az országos port felvert egri botrányos műemlékrombolás kivizsgálásával a Műemlékek Országos Bizottságát bízta meg, „hogy állapítsa meg, vájjon valók-e ama felszólalások, melyek szerint a vasútépítés előmunkálatainál az egri vár több műemlékében, különösen pedig a Bolyky bástyában oly kegyeletellenes rombolást vittek véghez, mely Eger város történeti műemlékeinek hasznára kikerülhető volt volna." A Műemlékek Országos Bizottsága részéről Lux Kálmán „kitűnő szaktudós" érkezett 1907 március derekán Egerbe, aki Bartalos Gyulával és Türk Frigyessel együttesen helyszíni vizsgálatot tartott a Baldigara-féle füles bástya átvágásánál elkövetett műemlékrombolás helyén. A bizottság megállapította, hogy „az egri váron helyrehozhatatlan és lényeges rontás esett, amely határozottan elkerülhető lett volna. Csak az a sajnálatos, hogy a megtörténtet meg nem történtté tenni nem lehet s a hiba már alig hozható helyre."

25 így tehát meddő volt Türk azon kezdeményezése, hogy a „Dobó szobor végrehajtó bizottsága" tegyen lépéseket, élén az egri érsekkel. Immáron a rombolás teljessé vált és azon már segíteni nem lehetett... A minisztériumi vizsgálat nyomán sem lehetett a rideg üzleti szellemtől hajtott vandál pusztítást jóvá tenni. A vasútépítési munkálatok — a részükre csupán apró incidensnek a leszámításával — zavartalanul folytak tovább és a vasútvonallal véglegesen és jóvátehetetlenül kettévágtak, s részben lerombolták a belső vár északkeleti új-olasz típusú bástyáját.