Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Détsy Mihály: Az egri vár gótikus palotája

A Mohács utáni kettős királyság háborúskodásait a palota is megsínylette, hiszen a vár többször gazdát cserélt, és a mindenkori várkapitány legjobb esetben pusztulni hagyta a várat és a palotát. Az 1542. évi tűzvészben a palota tetőzete és emeleti famennyezetei is elhamvadnak, és csak 1548 után Dobó István, az új várkapitány állítja helyre az épületet. Az 1552. évi ostromban azonban újból súlyosan megrongálódik, miután az ostrom kezdetén a vár a többi épületéhez hasonlóan, a tűzveszély megelőzésére, ennek színes zsindely fedésű tetőzetét is lebontják. Mint Tinódi énekéből tudjuk, az ostrom több szakaszában dúlt a palota körül is heves harc. Az ostrom után 1553—54-ben, az új várkapitány, Bornemissza Gergely deák állíttatja helyre az épületet, és ekkor a püspökvárból lett végvár igényeinek megfelelően a palotatermeket a ma is fennálló válaszfalakkal a vár főbb tisztjeinek szállásaiul kisebb szobákra osztatja. Az ekkori várleltárak a kapitányok, Zoltai. Zárkándi szobáit említik az egykori paloták helyén. Ezekben a tornácról új, reneszánsz keretezésű ajtók vezettek, melyek egyikét töredékekből visszaáilílítva láthatunk, eredeti helyén. A paloták nagy. gótikus ablakait, is szűkebbre alakítják át ékkor. A XVI. sz. utolsó' harmadában Ungnad Kristóf várkapitány az épület nyugati végéhez told újabb lakóhelyiségeket a talán már korábban épült pince fölött, melynek reneszánsz keretezésű kijárata nyílik a szomszédos Tömlöc-bástyába, és valószínűleg maga is tömlőéül szolgált. Felitételezhető. hogy az épületet hátulról határoló és ekkor 6 m-esre megvastagított várfalon a század utolsó évtizedeiben épülnek meg az emelet hátsó helyiségei is. Az ezekből az évekből, Rákóczi Zsigmond és Frépostváry Bálint várkapitánysága idejéből származó leltárak az emeleti helyiségekben, melyek között nagy ebédlőterem is szerepel, meglehetősen igényes bútorzatot és díszes, színesmázú cserépkályhákat sorolnak fel. A vár 159t>. évi megadása után a palotaépület 91 évig az egri pasák székhelye lesz. A csaknem egy évszázados időszakból azonban építkezésnek nem maradt nyoma az épületben. A felszabadítás után, 1687-től a palota a császári várkomendánsok lakása lesz. Ekkor azonban azi épület már annyira elhanyagolt állapotban van, hogy egyik — ma már meg nem álllapítható — része összeomlik. Helyreállítása során, majd a XVIII. sz. folyamán is sek részletében átépítik. 1705-től 1710-'? a Rákóczi-szabadságharcban kuruc főtisztek laknak itt, és* bizonyára II. Rákóczi Ferenc is tartózkodott az épületben többszöri, hosszas Egerben létei idején. A XVIII. sz. második felében egy ideig katonai laktanyát rendeztek be az épületben, amint az a legkorábbi isimert, 1775-ből származó emeleti aleiprajzból és metszetből kitűnik. A rajzok és leltárak szerint az emeleten, a? udvar felőli szobasor előtt faoszlopos tornác húzódik, az elülső és hátsó szobasor között pedig egy belső folyosó, ahonnan a szobák kályháit is fűtötték. E tüzelőhelyek és'kürtők maradványai a középfolyosóban ma is láthatók. Az egykori palotaablakok helyén kisebb barokk ablakok és ajtók nyíltak. Az épület keleti vége, a rajz felirata szerint, tető nélkül romladozik. A földszinten a leltárak — mint a XVI. század második felében is, — hadianyagraktárakat, továbbá istállókat sorolnak fel. 1783-ban Esterházy Károly püspök kincstári tulajdonból visszaváltja a várat és épületeit, de középkori elődei székhelyét nem állítja vissza a palotában. Az énül et földszintjén börtönöket alakítottak ki. melyeknek harcim tervváltozatát is ismerjük. A tömilöcök között a korábbi váirparancsnioki kápolna helyén most börtönkápolnát rendeznék be. Ennek hátsó falán