Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Hevesy Sándor: Az egri vár szerepe városfejlesztési terveinkben

Az egri vár szerepe városfejlesztési terveinkben Eger életében fontos tényező az idegenforgalom. Igen sok körülmény csábítja ide vendégeinket, de a különféle vonzóerők egyik legjelentősebbje az, egri vár. Meg vagyunk győződve az egri vár jelentőségérő]. a város mai életében is betöltött fontosságáról. Ezért a várnak megfelelő helyet kívánunk biztosítani fejlesztési terveinkben, hogy méltó legyen a felette elfutott múlthoz, az egykori itteni nagyszabású létesítményeikihez — a terület maga kulturált módon táruljon fel a látogatók előtt. Az első kérdés: mi legyen a várban? Nem vitás, hogy a város egyik legfontosabb kultúr-intézményének, a múzeumnak továbbra is ott kell maradnia: az 1957 óta tartó gyakorlat megmutatta, hogy helyes volt a múzeumnak a várba való telepítése. A várba költözött múzeum ma a következő kiállításokat tartja fenn: képtár, népművészeti és természettudományi kiállítás, a kazamatákban pedig a várbeli ásatások kőanyaga és elsősorban fegyverek kerülnek bemutatásra. Evek óta érzett hiányt fog pótalni a gótikus palotában az 1964 évben megnyíló egri helytörténeti kiállítás. Az említett helytörténeti kiállítás — ill. kőtár anyaga olyan szorosan függ össze a vár históriájával, hogy a két kiállítás máshol való elhelyezése szóba sem jöhet. A többieknek: képtár, stb. letelepítése a város valamelyik szép barokk épületébe, elképzelhető ugyan (ez esetben megüresedő helyüket a várban a kibővített helytörténeti — vártörténeti kiállítás, vagy hasonló foglalná el) —, de ez városfejlesztési terveink csupán távoli perspektívájaként merülhet fel. Az előbbi megállapításokat elfogadva felelhetünk most már arra a kérdésre is: melyik épületeket kell a vár területén szanálni? Lebontandó lesz a várudvar keleti oldalán levő földszintes raktárépület — a közeli ún. ..Gömbös-istálló'" — a Dobó bástya feletti 3 lakásos lakóház és az itteni melléképületek. Ezek szerint az egyemeletes múzeum-iroda és a jelenlegi képtár épület megmaradnának, bár ezek nem „műemlékek", hiszen csak az 1880-as években létesültek. Csak röviden említjük meg a várhoz közel eső, meglevő, vagy létesítendő további múzeum-részlegeket: a mostani Gárdonyi-múzeumot, —I mellette, az új Gárdonyi házban tervezett, leendő irodalmi múzeumot, majd a vár közelében — valahol — szó van egy borászati múzeum megvalósításáról. Az előbbi — a múzeumokkal kapcsolatos — kérdéseknél talán még nehezebb probléma: hogyan történjen a vár helyreállítása? Senki sem gondol közülünk arra, hogy az egri várat valaki úgy építse meg!, mint azt Violet-le-Duc a Pierrefonds-i várkastéllyal tette, — vagy hogy Schulek Frigyeshez hasonlóan egy új „Halászbástyát" létesítsünk, — esetleg helyreállítsuk a középkori' székesegyházat a megmaradt néhány