Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Sugár István: A XVI. század második felének postája Egerben

A XVI. százai második felének postája Egerben Az ,,Egri Vár Híradója" 2. számában beszámoltunk az 1550 és 1552 között működött első egri postajáratról, a leltárt hazai és külföldi levéltári adatok nyomán. Ez a postai összeköttetés az egri várat a Felvidéken átívelő útvonalon keresztül, Pozsonyon, az ország akkori fővárosán át, Béccsel kötötte össze. A várnak 1552 évi sikertelen ostroma után megszűnik ez a jelentős postai összeköttetés. Eger hadászati jelentőségét tekintve azonban nem nehéz elképzelni, hogy a vár védelmi felkészülésének fontos korszakában, a XVI. század második felében újra postai összeköttetés létesült a mögöttes, még török hódoltság alá néni került országrészekkel. Vizsgáljuk meg előzőleg, hogy a XVI. század derekán miként alakult ki a magyar kézen' maradt északkeleti és keleti országrészeken a levéltovábbításnak ez a rendszeres, meglehetősen pontos és gyors formája. — a mai postaszolgálat őse. Ehhez a postahálózathoz Való egri csatlakozást, kell azután levéltári adatokkal tisztázni. A Felvidéken, a törökök intenzívebb terjeszkedésének korlátozására és az erdélyi fejedelemség ellen katonai készülődés folyt és ez szükségessé tette a Bécs—Pozsony állandó postai összeköttetést, illetve a Pozsony—Eger hadiipostai kapcsolat, jelentősebb mértékű kiterjesztését. Pozsonyt, az un. királyi Magyarország fővárosát, a legjelentősebb felvidéki helyek érintésével, postailag összekötötték Kassával, a keleti részek központjával. A postavonalat a török hódítás, illetve az általa közvetlenül veszélyeztetett területtől biztonságos távolságra, a Kárpátok hegyvonulatának völgyeiben szervezte meg 1552 után Taxis Mátyás „Magyarország postamestere", aki résztvett a Gastaldó-vezete hadsereg Erdély elleni hadjárataiban. A Pozsonyt Kassával összekötő postavonal az alábbi úton futott: Pozsony, Galgóc, Vágújhely, Csitár, Rudnó. Tótpróna. Túróc- és Tót-Zsámibokrét, Rózsahegy. Liptószentmiklós, Hibbe, Lucsivna, Kisóc, Lőcse, Korotnok, Eperjes és Kassa. 1 Mint látni fogjuk, Kassa az ország északkeleti részének postaforgalmi központjává alakult, hová számtalan postavonal futott be, illetve indult ki. Kassától indult ki az erdélyi részeken észak-déli irányban átfutó, igen hosszú postavonal. Lekanyarodott Sárospatakig, majd Kenézlőnél átkelt a Tiszán, Keresztúton, Nagykállón, Tasnádon, Sármaságon, Zilahon, Kolozsváron, Tordán, Nagyenyeden át Vumig, — itt kétfelé vált, részben kelet felé Nagyszebenig. részben pedig nyugati irányban Szászvároson át Déváig terjedi. - Kassáról egy Kisvárdáig futó hadipostát is szerveztek az 1550-es évek során.

3 Az 1550-es esztendők végén, a János Zsigmond elleni hadjárat tartama alatt tovább bővült a postai hálózat, de az említett hcsszú szakasz 1556-