Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Pataki János Vidor: Az egri vár története V.

Van olyan leltár is, mint pl. az 1562. évi, amelyik a Varkoch-kapunál kezdi a leltározást, s fordított sorrendben írja le, először a beli-ő-, azután a külső-vár bástyáinak és épületeinek annyiszor vitatott helyét. 5 A Várfelülvizsgáló Bizottság évi jelentései is igen tanulságosak, sok minden érdekességet csak innen tudunk meg, így pl. 1558-ban elrendelik, hogy az ágyúk fölé védőfedeleket kell készíttetni, a lőpor egy részét át kell helyezni a készülő börtönépület elkülönített részébe; jegyzékbe vészük az élelmiszereket, megbírálják az építkezéseket, pl. kifogásolják, hogy a bástyáknak semmi védelme sincs eső ellen, a „sétálók" tető nélkül lévén, az őröket az időjárás viszontagságai ellen mi sem védi, éjszaka meg életveszélyes rajtuk az őrszolgálat, a gerendák korhadtsága miatt, A külső-vár hegy felőli árka nagyon silány, a középső árok sem tiszta, magtár sincs még. csak gabonavermek, erődíteni is kellene, de ezt arra az építészre bízzák, akit majd őfelsége fog küldeni. Sokallják a konvenciósok. napi hús-kenyér-bor-porcióját, úgy látják, elkelne még a várban még egy tüzér, a mostaniaknál tanultabb, ágyúk is kellenének még, s a lőporkészítéshez új, jobb eszközök. Előírják, hogy a vár nagykapui mindig zárva legyenek, csak a gyalogkapuk lehetnek nappal nyitva; de kereskedőkkel meg jobbágyokkal csak a váron kívül társaloghatnak a várbeliek, a várba beereszteni őket nem szabad; fájlalják, hogy a kincstár több mint 7000 forint zsolddal hátralékban van, stb. Az egyes magyar várakról szóló ilyenféle jelentés a király magyar tanácsosaihoz került Bécsbe, akik azt összegezve, a felség és a Haditanács elé terjesztik. így 1560-ban. főképp az egriek javaslatára, javasolják, hogy a lovasoknak évi „sallarium" adassék, ne havi, ezt magyarul ..jargalásnak" hívják, s ezt is emelni kellene, különben kiüresednek a végházak, vagy fizetetlen őrségük kifosztja a környéket, Megjegyzik, hogy a jobbágyok helyzete a sok vár-kényszermunka miatt embertelen, s a katonaság épp úgy fosztogatja őket, amiként pusztává tette a hódoltság földját. • A magyar várnép ellen emelt, e súlyos vád — minél jobban távolodunk Dobó idejetői —, annál súlyosabb; várkapitány utódai nem mérhetők össze Dobó István jellembeli kiválóságaival. Bornemissza és Zárkándy, majd Zoiltay István. Horváth Ferenc, Mágocsy Gáspár és Forgách Simon, mind jó vitézek, de nem vezérnek való egyének, kapitányságuk alatt a lakosság pusztul, a törökség hódít. Lassan Eger egész környéke neki adózik, messze be. Borsodiba, Gömörbe. Tüneményes hőstettekről eleget szólnak a krónikák, pl. 1553 tavaszán az egri vitézek Baja városát sarcolják meg, a következő év őszén Fülek várát foglalják vissza rajtaütéssel; 1555 nyarán a ráckevei vásár „megütése" Isztambulban is nagy bosszúságot okoz, 1559-ben a budai basa zsidó bankárját ejtik fogságba. 1561-ben Péterváradig portyáznak, 1565ben kelepcébe csalják a hírhedt Bali agát, 1566-ban Tolna alól hoznak az egri portyázok két „nyelv"-et a Szigetvár ostromára menő szultáni seregből, a hatvani ravasz Dzsafer agát is foglyul ejtik, 1567-ben a híres Turi vásárt rabolják ki és Dunán török naszádokat süllyesztenek el. Kémeik Kecskemétig, Nándorfehérvárig járnak, portyázóik rémei a török hódoltságnak, de a sok rablás, törbecsalás. pusztítás kölcsönét a török is igyekszik visszaadni. (így csalták tőrbe Bornemissza Gergelyt is 15534>an, ki is végezték Isztambulban, mert nem volt hajlandó törökké válni.) A foglyokkal mindkét részről valóságos emberkereskedés folyik, a „fejvadászat" is szokásba jő, a parasztok beszolgáltatta török fejért 3 forintot fizet az egri vár.

7 Az egri állapotok rosszabbodására élénk világot vet a püspökséggel folytatott fokozódó civódás is. Vége a Dobó-korabeli jóviszonynak. Veran-