Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Pataki János Vidor: Az egri vár története V.

Az egri vár története (Restaurálás 1553—1568 között.) Eger vára romhalmaz állapotát Dobó hivatalos jelentése jellemzi legtalálóbban: ,,.. . mivel a vár annyira leromboltatott, hogy inkább mezőnek, mint várnak mondható... azért kérjük őfelségét, hasson oda, hogy a vár ismét védhető állapotba helyeztessék.. .'

n Az ostrom, után az egész tisztikar lemondott, főleg a királyi kincstár részéről tapasztalt kicsinyeskedések miatt. Dobónak a múltban is nem egy keserű vitája volt a kincstári ellenőrökkel, ismételten terhére írtak olyan fogyasztási tételeket, mint az apródok és tisztek ellátása; Sukán Gergelynek, a vár számvevőjének ostromalatti következő bejegyzését: ,,.. .bor, az Isten tudja, annyi fogyott, mert kapitány uram nem mérette.. ." szintén nem hagyta kifogás nélkül a kincstár! A gabona-fogyasztással sem tudtak Doboék elszámolni, még a következő években is keres rajtuk a kincstár 600 köböl gabonát: három gabona-verem tartalmát. E vermeket az ostrom alatt emelt pótgátak, meg a sekrestyében robbanás temette be, annyira, hogy csak 1553 őszén tudtak belőlük kettőt feltárni, amikor már tartalmuk a beszivárgó nedvességtől megromlott, a harmadikat pedig csak az 1930-as évek ásatása találta meg, teljesen porrá vallva. Bár Dobót az erdélyi vajdaság nehéz tisztével tüntette ki a királyi kegy, utódjait: Mekcsey Istvánt, majd Bornemissza Gergelyt, az ostrom zseniális pirotechnikusát, úgy kellett a kapitányság elfogadására rábeszélni, mert a török által feldúlt Eger környéki birtokok jövedelme szinte megsemmisült, az őrség zsoldja — élelmezése majd egészen a kincstárra hárult, hiszen már 1551-ben is 6000 Ft-ot a kincstárnak kellett fizetnie; a vár restaurálására is csak az államjövedelemből telhetett. Az ország költség_ vetésében az egri vár 800 főnyi őrségére 36 000 írt volt előirányozva, de nem volt remény ennek pontos folyósítására is! Épp ezért a királyi parancs rendeli az egri vár helyreállításához a jászok és kunok adóiját, GömörBorsod-Abaúj megyék adóját, a tokaji sókamara jövedelmének jórészét, s kilenc környékbeli vármegye robotmunkáját. 2 A lázas építőmunka mindjárt 1553 tavaszán kezdődik, Bécs építéseügyi foellenőre: Schallautzer Hermész jő Egerbe 25 kőmívessel, majd 1556-ban a milanói Da Pozzo Ferenc főépítőmester, Remigio Márton építésszel. Az építés helybeli irányítója: a pizai Da Prsto Vecdhio Zsigmond, az ő kezéhez utal ki az Udvari Kincstár a restaurálás azonnali megkezdésére 2000, a Pozsonyi Kincstár 3000 Frt-ot, s 3000 tokaji kősót. Az építésvezető: Voltolini Antal, aki 1553—1555 között dolgozott Egerben, 5000 frt-tal szerepel az Udvari Kincstár nyugtáján, munkatársai mind olaszok, nemzetiségüket a Számadáskönyvek a keresztnevük elé tett Italus, vagy Olasz szóval jelzik. Működésük eredménye: 1553—1560 között újonnan építették a Z-árkándy-bástyát (másodkapitány volt 1553—1556 között), innen nyugat felé