Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 4.(Eger, 1962)
SOÓS IMRE: Újabb adatok az egri török fürdőről és török iskolákról
te. Világos tehát, hogy a fürdőház, melyet most a harangöntő használ, sohasem volt a kincstáré, hanem windig a püspökség földesúri hatalma alá tartozó városi ház volt. /U,ott Liber 8.pag.459-469./ 1749-ben Barkóczy a föntebbi állításainak igazolására adókönyvi kivonatokat készíttetett a fürdő után évről - évre fizetett adóösszegekről, 1712-ig visszamenően. Ezekből, meg a város eredeti adóösszeirásaiból megállapítható a fürdő lakóinak neve. "Az török fürdőben" 1712-1749 között nincs telektulajdonos, hanem csak a fürdő kabinjait használják szegény emberek, koldusok, csekély városi adó ellenében. A lakók száma 172o-173o között négy-öt, majd kevesebb, 1742 után már csak egy, Pipanos András koldus, akiről az 1747.évi adóösszeirás megjegyzi, hogy "az fördőben lakik". Megtelepszik itt néhány évre Schwarczenpach János harangöntő is, aki sovány jövedelmű mesterember lévén, e környékér, hol ebben, hol abban a házban rendezi be ideiglenes műhelyét s a fürdő kemencéjét olvasztásra használja. /Egri áll. levéltár, Eger város adóösszeirésai./ 1752-ben az uralkodó teljesiti Barkóczy kivánságát, a telek tulajdonjogát visszaadja a püspökségnek. 1753-ban már Hagl Ferenc püspöki tiszt a tulajdonosa az üres fundusnak , 176o-ig, a fürdőben pedig továbbra is Pipanos lakik. 1761-ben Hagl a fürdő telkét átadja Barkóczy kőművesének, Schneider Mátyásnak, aki házat épit az utcafrontra, 1765 után Pipanos nem szerepel többé, a fürdőről az adóöszszeirások nem.tesznek többé emlitést. 1769-ben Schneider Mátyás halála után leánya, Erzsébet férjhez megy Péjer - vagy mai kiejtés szerint - Bauer Ferenc pékhez. A Pájer - Bauer pékcsalád kezén marad a Schneider-épitette ház az I860 - as évekig, árúikor Ürményi Antal veszi át s a nagy telek másik frontrészét is beépiti. A török fürdőre vonatkozó források sokat emlegetik a
