Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 4.(Eger, 1962)

PATAKI JÁNOS VIDOR: Az egri vár története IV.

AZ EGRI VÁR TÖRTÉNETE IV. Dobó vára 1548-1552 között Buda birtokbavételével 1541-ben, beékeli magát nálunk a török s berendezkedik állandó ittartózkodáara, a maradék magyar királyság s az erdélyi fejedelemség kSzött, tágítván évről évre a kettő közti ré3t, ezzel növelve a maga fennhatósága alá vcnt területet. Főleg a királyi területen nagy e miatt a riadalom, mert Budától északra a hegyvidékig nincs védhető vár as EgerCnod-i vonalig. Elsősorban féltendő a Selmec-Köraöc-i aranybánya-vidék, ezt csak Eger védhetné meg, de e célra az egri várat védhetőbb állapotba kellene hozni, ami temérdek pénzbe kerül. Ezért létesül egyesség 1548-ban a király és a püspök között; utóbbi lemond jövedelme 2/3-áróí a vár javára, a többit pedig a király vállalja az egész ország jövedelméből. /1./ A vár élére olyan ember kerUl, akiben a király is, a püspök is megbízik, s akinek katonai körökben Is becsülete, hire-neve van: Dobó István. Kincs könnyű dolga: a török martalócok lopva-rejtve már Eger körül rabolnak, kifosztották már a felnémeti pálos, s a tarkányi karthauzi kolostort, 155o-ben Péterváeárát, Kerecsendet, /2/; ateg kell szüntetnie e rablásokat, megvédenie a falvak dolgozó népét, különben nem lesz sem adófizető, sem robot-mujtskáa. Kétszáz lovasa, háromszáz gyalogja mellett az ő gondba a püspöki tizedjövedelmek, a megyei adó behajtása, ezeksek kezelése, s mindezek mellett a vár erőditése. Sokrétű JfsrXadat, de Dobó minderre Ígéretes egyéniség. Befejezteti először is a belső-külső várra osztást, araelyet Varkoch kezdetett meg Vedanoi Sándorral, az uj teesji— lom-szentély rovására, ebből bástya lesz, belül az áJPoScszélesitésből kikerülő földdel tömik. /3/ Megépítteti a -város felé néző Dobó-bástyát, továbbá kibővíti, illetve beffe-