Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 1. (Eger, 1960)

SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: Az egri vár története I.

csőlátók régészetileg ritka adatait bővítette. Várható, hogy ilyen nyomokra éppen ezen a vidéken akadhat a kutató, ahol a szláv-magyar együttélés kérdései hangsúlyozott formában jelenkeznek. A hajdúhegy! temetők a XI. század elejével elhagyottá lesznek. A XI. századi Egerről jóformán semmit nem tudunk. Pedig döntő fontosságú korszakát élte. Az egyházi hagyomány és IV. Béla oklevele úgy tudja, hogy már első királyunk püspökséget alapított. A hajdani város mindenesetre az Eger patak balpartján terült el, a mai szervita templom tágabb környékén. Temetőjük a Tetemvár dombján húzódott, /lo/ Épületmaradványokat a mai vár dombján sem találtunk eddig ebből a századból, mégis feltételezhető, hogy a románkori székesegy háznak és gótikus püspöki palotának volt itt valami előzménye. S ebben a vonatkozásban figyelemreméltó, hogy mindkettő a várdomb É-i ill. ÉNy-i részén helyezkedik el, mintegy arccal a mér emiitett mai városrész felé. Az egri medencében a Cigléd-almagyari dombsor úgy látszik kezdettől fogva végig a középkorban megtartotta elsődleges jelentőségét települési szempontból. Igy semmi csodálkozni való abban nincs, ha IV. Béla idejében, a stratégiai szempontok előtérbe kerülésével éppen ennek a dombvonulatnak egyik déli tagján építették ki a nagy jövőjű egri várat. Szabó János Győző