Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 1. (Eger, 1960)

SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: Az egri vár története I.

AZ EGRI VÁR TÖRTÉNETE I. /Eger a honfoglalás korában / A legújabb kutatások alapján barátainkkal - ha dióhéjban is - megismertetjük az egri rar történetét. A középkori vár a város belső kerülete volt* ezért a várost és a várat csak együtt tárgyalhatjuk. De vidékek egész sora felett kell áttekintenünk, ha a település kezdeteit vizsgáljuk. Honfoglaló népeink egy réaze és a haderő zöme Vereckén betörve a Tisza jobbpartján haladt az ország szive felé. Megyénk volt tehát az egyik legkorábban meghódított terület. Bitekintve a katonai alakulatoktól a "polgári lakosság" minden bizonynyal azokból a népelemekből tevődött ki, akik a kazár biroda lomból lázadás közepette kiváltak és a magyarokhoz csatlakoz tak. Ez volt a honfoglalók u*n. nyolcadik törzse, összefoglaló njTükön kabarok. A bizánci császári híradás szerint három törzsre tagolódott, másszóval számban sokkalta nagyobb volt, mint a magyarok hét törzsének bármelyike.' Keleti szokás, hogy a csatlakozó népek hadban elől járnak, a fővezér testőrségét is közülük regrutálják, szállásterületeiket szerepüknek megfelelőleg a stratégiailag legfonto sabb határrészeken jelölik ki. A Kárpát-medencében csaknem folytatólagos tömbökben éltek Pozsonytól Hont megyéig és Hevestől Szatmárig. Erdély határában a besenyők, északon a szlávok, északnyugaton a bajorok ellen őrizték az Alföld peremén az országot. Ilyen határvédő szerepet délen is betöltöttek, azonban jelentősebb nemzetségi településekről csak az északi sávban vannak adataink. Az Abák hatalmáé nemzetsége, amelyik királyt adott az országnak és a középkor első szakaszában Heves megye legnagyobb birtokosa - ezekből a népelemekből származik, ha P.mester Gestájának hinnünk szabad. /1/ Megyénk nem volt lakatlan terület a honfoglalás előtt sem. A Tisza-melléki mocsaras-füves síkságon igen szórványo san az egykori avar birodalom maradvány-népei húzódtak meg, igy Dormándtól délre FanyipuBztán. Pásztorkodó, gyűjtögető