Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
32 A pap nyáron már Svájcban szolgált, s helyén 1807-től Drabek József viselte gondját az újvárosi gyülekezetnek. 7 6 Fäsi lelkészi tevékenységének idején véglegesen létrejött az újvárosi németek önálló egyháza, megalapozódtak kulturális, szociális, s gazdasági életük keretei. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Újvároson a németek betelepedésével két különböző kultúra és életrend állt egymás mellett. Ezek akarva-akaratlanul is kapcsolatba kerültek, s hatottak egymásra. A következőkben ezekről is szó lesz. A HELYBELI NÉMET NEMZETISÉG KÉT ÉVSZÁZADA Együttélés az őslakosokkal Magyarosodás a XIX. században Amikor 1766-ban az Andrássyak behívták Balmazújvárosra a német telepeseket, azt remélték, hogy engedelmes jobbágyokra tesznek szert. Ezért kedvező feltételeket biztosítottak a németekkel kötött szerződésben, s minden lehetőséget megadtak nekik a gazdálkodáshoz. A német gazdák tevékenysége hamar gyümölcsözőnek bizonyult. Mentalitásuk, munkához való hozzáállásuk példaértékű volt, ahogy Lengyel Imre fogalmaz, „szorgalmuk, kitartó munkásságuk, okos gazdálkodási rendszerük következtében vagyoni gyarapodás állt be." 7 7 A majorsági gazdálkodás és az úrbéri törvények következtében a XVIII. sz. második felében sok újvárosi zselléresedett el. Az Andrássycsalád kihalása után a jobbágyterhek növekedésével nőtt a zsellérek száma is. A birtokok aprózódtak, s ezt meggyorsította a magas népszaporulat is. 1798. június 30-án az uralkodó - I. Ferenc - Balmazújvárost a Semsey családnak adományozta. 7§ Az új földesúri család a későbbiekben felépíttette kastélyát s folytatta a majorsági gazdálkodás hagyományait. A hatalmas uradalom szinte az egész határt felölelte.
