Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

17 A Szajfert (német néven Szeyfer) valamint: A Silling (német néven Schilling) és A Fehér (német néven Veisznacher) családok Nagyszékelyből valók. A Kunkli (német néven Kunkl) és A Molnár (német néven Müller) családok Szivaczi eredetűek A Hegedűs (német néven Reichert) A Kerekes (német néven Rund) A Pinczés ( német néven Keller) A Görög (német néven Krämer) A Prém (német néven Brem) A Bugjó (német néven Buikyo) A Szakács (német néven Koch) családok, valamint A Pokrócz (német néven Teppich) A Rózsa (német néven Rosinger) A Juhász (német néven Schäfer) A Gém (német néven Kehm) A Béke (német néven Friedman) A Ticz (német néven Dietz) A Zabos (német néven Haberstich) A Csirkés (német néven Hänckel) A Tányér (német néven Teller) A Takács (német néven Weber) A Hayzer (német néven Hauszer) és Hartman, Vágner, Holb, Palger, Palczert, Stein, Éder családok Németország Rajnavidékéről eredtek. A Sep (német néven Schäpp) család Feketehegyről vándorolt ide. Az Árva, Balog, Vincze, Csobán, Kovács, Szabó, Alföldi és Hűse családok beházasodás folytán települtek meg és szaporodtak el, mint a német egyház tagjai. A bevándorolt nép 1754-ik évben lakott Hajdúszoboszló nyugati oldalán, a gyepen, ahol a ma élő Andrássy grófok egyik őse, mint Balmaz-Ujváros földesura a maga földjére hívta és letelepítette a mai „Andrásházának" nevezett tanya területén s az egyházmegyénél mint az ev. reform, egyház hívei 1756. évben jöttek szóba először. De ez a nép gyengének érezvén magát arra, hogy önálló községet alkosson, csakhamar Balmaz-Újvároshoz, mint nagyközséghez csatlakozott s mostani lakóhelyén telepedett meg.

3

2 A németség pontos összetételét nehéz megállapítani. A Tiszántúli Egyházkerület jegyzőkönyvének adatai pfalzi származást bizonyítanak, amikor „a Balmazújvároson megtelepedett, hajdan Palatinátusbeli (=Pfalzi) aztán pedig vadkerti reformata keresztyén vallást valló német lakosok"-at emlí-