Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
67 első munka erről a hivatalos magyar történetírásban 1982-ben született meg. 18 7 Az 1989-es rendszerváltás után nyíltabban lehetett beszélni az eseményekről. Tanulmányok, dolgozatok, újságcikkek 18 8 foglalkoztak a deportálás addig homályos, vagy szándékosan elhomályosított körülményeivel. 1989-ben két tudományos konferencia is lezajlott, ahol az előadások valamilyen formában érintették a témát. 18 9 Balmazújvároson 1989-ben emlékbizottság alakult. Egyéves kutatómunka után napvilágot látott a deportálások történetét részletesen feldolgozó munkájuk.'90 Ugyanebben az évben, október 22-én a balmazújvárosi református templomban a debreceni Református Kollégium világhírű kántusa adott emlékhangversenyt. A bizottság munkájának köszönhetően adományok születtek az elhunyt balmazújvárosi deportáltak síremlékére, s a ma is élők anyagi rehabilitálását célzó folyamat is beindult. (Erről intézkedett a már idézett 104/1989. (X. 4.) MT rendelet is.) 1990. január 14-én a balmazújvárosi temetőben felavatták a Szovjetunióban elhalt 133 deportált emlékmüvét. Ezen a napon ünnepi istentiszteletet tartottak a németfalusi református templomban, ahol emléktáblát avattak fel. Erről az eseményről a Magyarországi Németek Szövetsége is - amely jelenleg Magyarországi Németek Országos Önkormányzata néven működik - megemlékezett „Neue Zeitung" című hetilapjában. 19 1 A nemzetiségi lét perspektívái A 11. világháború és a Szovjetunióba való elhurcolás megrázkódtatásai után nehéz évek következtek. A balmazújvárosi németség fokozatosan kezdte elveszíteni identitását. A Kossuth-kör elsorvadt, a németfalusi iskolát életveszélyes állapota miatt be kellett zárni. A '60-as években kezdtek kiveszni a hagyományok.
