Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
41 Az iskolában már magyarul folyt a tanítás a Németfaluban, de az istentiszteleteket 1926-ig németül tartották. Hoffmann Dávid 1902. évi halála után 1903-1914 között Szabó Antal látta el a lelkészi teendőket, 1914-től Dr. Molnár Béla, majd Kállai Imre. 104 Az első világháborút megelőző években Fényes Samu tanulmánya szerint igen nagy volt a latifundium nyomása a községben. Az általa közölt adatok szerint a balmazújvárosi határ 45.111 kat. hold területéből 38.409 k. h. a Semsey grófoké volt, a maradék 6702 k. h. jutott 12.418 lakosra. Ebből mindössze 2824 k. h. volt alkalmas müvelésre. A latifundiumból 6 nagybérlő bérelt 26.789 k. h-nyit, ebből viszont 10.000 k. h. volt a feltöretlen, jó legelő. 11.620 k. h-at a lakosság bérelt, ebből 3930 k. h. volt művelhető. Összességében a lakosság kezén levő saját és bérelt, megművelt föld 6754 k. h., lakosonként 1/2 hold.ios Ez jól mutatja a helyzet súlyosságát. A földkérdés rendezésére azonban egy darabig nem került sor, mert 1914-ben kitört az I. világháború. A község az eddigi legnagyobb csapást szenvedte el története során. A harcokban több mint 600 katona halt meg. 1919-ben egyhónapos fennállás után elbukott a tanácsrendszer, majd rövid időre román megszállás alá került a község. 106 A két világháború közötti konszolidációs korszak elején újra felmerült a födkérdés, amely országos viszonylatban is központi probléma maradt éveken át. 1924-ben a födbirtokreformról szóló 1920. XXXVI. tc. alapján Balmazújvároson kiosztottak 3653 kat. hold 1552 négyszögöl vagyonváltság földet 1888 igénylőnek és 368 főnek 540 kat. hold 310 négyszögöl földet mint megváltott földet. Emellett 184 kat. holdon 1027 házhelyet is kiosztottak. 10 7 Az 1929. évi tagosítás növelte a paraszti birtokok számát. A kiosztott földek azonban többnyire rossz minőségűek voltak, sok adósságot okoztak. A világgazdasági válság hatása is érezhető volt. 1929-ben búzakár jelentkezett, elmaradt az aratás. 1930-ban rozsdakár volt, 1931-ben aszály okozott károkat. A magyar búza ára leesett 5 P. 60 fl-re, a napszám csak napi 60-70 fillér volt.
