Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

21 Mindezek fejében különjuttatásokat ígértek a magyar lelkész s a magyar tanító számára. Az egyházkerület hozzájárult a kérések teljesítéséhez. Ezt az 1766. augusztus 12-13-án kelt jegyzőkönyvi bejegyzésből tudhatjuk meg.

4

9 Ez az esemény mérföldkő volt az egyház önállóvá válásához vezető úton. Később azonban problémák jelentkeztek a magyar és a német egyház között. Az önként vállalt anyagi kötelezettségeket a német hívek nem tudták teljesíteni. Erről tanúskodik Tóth Mihály balmazújvárosi magyar lelkész panaszlevele, melyet 1771. január 22-én írt az egyházkerületnek. „Ami a németeket illeti, még eddig többnyire csak ingyen szolgáltam nékiek. Mert a Magyar Eklézsia még eddig sem nyugodott meg a felölök való rendelésben és pro libitu* ad az ő bérekből."

5

0 A két egyház közti viszony tehát nem volt felhőtlen. A németek is nehezményezték, hogy a tőlük elvárt juttatásokért cserébe nem kaptak német nyelvű prédikációt Tóth Mihálytól. Ugyanakkor az önként vállalt anyagi kötelezettségeket a német gazdák mind nehezebben tudták teljesíteni: a magyar papnak, a tanítónak s a német tanítónak egyaránt fizettek járandóságokat. 1771. március 3-án kelt az a német nyelvű kérvény, amelyben felsorolták kívánságaikat. Pontokban összefoglalva terjesztették sérelmeiket és kéréseiket az egyházkerület elé. Anyagi terheik csökkentését kérték, valamint azt, hogy a temetéseiket saját iskolamesterük rendezze, s német nyelvű beszéd búcsúztassa a halottaikat.

5

1 * tetszés szerint