Árva Erzsébet – Pozsonyi József: Deportáltak — Balmazújvárosról elhurcoltak visszaemlékezései / Újvárosi Dolgozatok 4. (Balmazújváros, 1989)
Tartalom
megterhelést, s a betegségekkel szemben is ellenállóbbaknak bizonyultak. Az elhurcoltak összlétszámából 29%, míg a 133 elhunytnak csupán 3%-a, négy a nő, közülük is ketten halálos balesetet szenvedtek. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy amíg a nők átlagéletkora 22 év alatt volt, a férfiaké 31 év felett, az elhaltaké pedig 35 év. Az események idején a balmazújvárosi járási parancsnokság vezetője Novinov kapitány, a városparancsnok pedig a kaukázusi származású Ivan Dzsubaridze volt. Nem ismeretes a helyi katonai parancsnok utasítása a deportálandók életkorára vonatkozóan, de a felvett adatok szerint a legidősebb férfi Hardicsai Zsigmond 1897-es születésű, tehát 47 éves; a legfiatalabbak Árva Géza, Kovács Imre és Szabó Elek 1929-ben születtek, még csak tizenötödik életévüket töltötték be. A nők közül a legidősebb Kun Sándorné Győrfi Julianna 1906-os, 38 éves; a legfiatalabbak tizenhat évesek, 1928-beliek — Buglyó Erzsébet, Csobán Irén, Gál Mária, Gém Erzsébet, Hartman Anna, Hartman Mária, Hartman Piroska, Kapus Erzsébet, Kerekes Ilona, Pinczés Julianna, Pokrócz Erzsébet, Szarvas Anna, Szarvas Julianna, Szarvas Zsuzsanna és Virág Olga voltak. A deportáltak átlagéletkora 27 év volt, s elinduláskor mindenki megfelelt a szovjetek követelményeinek, azaz fiatal, egészséges és jó munkabíró volt. Németek vagy magyarok? Mint korábban említettük a polgári lakosság ,Jiadifogságba hurcolása" elméletileg a német etnikum — mint kollektív bűnös — ellen irányult. A végrehajtás során azonban már a magyar és a még szinte gyermek állampolgárok összefogdosására is sor került. Erre motiváló hatással kellett hogy legyen valamiféle területi, települési kvóta, mely a szovjet katonai parancsnokokat 2 4 és a végrehajtásban közreműködő magyarokat kötelezte. Vagy csak túlbuzgóságról volt szó? Érdemes bővebben is felidézni Veres Péter idevonatkozó gondolatait! „A szovjet parancsnokságok természetesen a háborúért és pusztításért elsősorban felelős német lakosság közül toborozta a munakerőt, hisz tudvalevő volt, hogy a magyarországi német lakosság is elég nagy részben volksbundista 2 5 lett, sőt már az SS-be is adott katonákat. A mi .németjeink' azonban . . . nem lettek volksbundisták, még ha a német birodalmi térképeken és a Volksbund jegyzékekben úgy tartották is számon, mint német népcsoportot. Ezek már régen magyarokká lettek, nem is tudtak németül. . . még a nevüket is magyarra fordították . . . néhány kivétellel. Az agrárszocialista mozgalmat is ők indították el, még az első Földművelő Egylet is a Németfaluban volt. . . . a mi németjeink 1919-ben is erősen benne voltak a tanácsforradalomban és 1919 után is minden szocialista megmozdulásban. 10
