Pozsonyi József szerk.: A jobbágyvilág és a szabadságharc emléke Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 3. (Balmazújváros, 1988)

illetőleg a Néprajzi Múzeum adattárába. Ennek a hatalmas anyagnak a publikálása és tudományos feldolgozása csak rész­leteiben történt meg. Az egyes települések 48-as hagyományai önálló kiadásának azonban mégis van létjogosultsága, mert a 40 évvel ezelőtt lejegyzett adatokból nemcsak a nép történeti emlékezete, történeti tudata rajzolódik ki, hanem érzékletes képet kapunk egy ma néprajzi módszerekkel már megközelít­hetetlen kor hétköznapjairól, a paraszti munka, a paraszti élet akkori rendjéről is. Hiszen az az adatközlő, aki 1947-ben 86 éves volt, még visszaemlékezhetett a múlt század közepére — s ha a paraszti száj hagyományozódás egyik törvényszerű­ségére gondolunk, mely szerint a szóbeli hagyományok első­sorban nem szülőről gyermekre, hanem generációs ugrással nagyszülőről unokára szállnak —, megkockáztathatjuk, hogy talán még korábbra is, s ez a kor egyébként ma már csak le­véltári fondok között kutatva rekonstruálható. A témájuk alapján egymás mögé sorakoztatott szövegek — néhány népdal és rigmus kivételével — nem a kötöttebb szer­kezetű folklórműfajok (monda, anekdota, ballada) csoportjába tartoznak, hanem az egyszerűbb veretű, kevésbé zárt ötvözé­sű paraszti emlékezések közé. A gyűjteményt lapozgatva a nép­rajzi érdeklődésű olvasót megörvendeztetik a fel-felbukkanó, ma már alig használt ízes nyelvjárási kifejezések, a földrajzi nevek és magyarázataik, valamint az alapmotívumok variációi. Sajnálatos, hogy a szövegek nem szakszerű, hű nyelvjárási le­jegyzésben lettek rögzítve. A lejegyzők a köznyelvi normák­hoz igazították a szövegeket, s csak néhol érződik az í-ző nyelvjárás zamata. Varga Antal egyetlen szöveg fölé írta oda félmondatos megjegyzését: „tájszólás szerint jegyeztem le". Igaz, ez talán a gyűjtemény legértékesebb részlete, a 86 éves Sajtos Imre elbeszélése. A téma szerint csoportosított szövegrészletek után a zárójel­ben lévő szám utal az adatközlőkre, a szöveggyűjtemény vé­gén az adatközlők névsora nyújt bővebb felvilágosítást. A balmazújvárosi 1948-as centenáriumi gyűjtés közreadása remélhetőleg közelebb hozza a mai olvasóhoz, élettel tölti meg történelemkönyvek lapjairól ismert eseményeket és a paraszti elődök hétköznapjait. Magyari Márta 2

Next

/
Thumbnails
Contents