Pozsonyi József szerk.: A jobbágyvilág és a szabadságharc emléke Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 3. (Balmazújváros, 1988)

zóik is sokat látogatták a huszárokat, mert leginkább Hajdú megyeiek, tiszántúliak voltak. Azok eljöttek hozzájuk, sokszor napokig itt voltak. Minden háznál, ahol huszár volt elhelyezve a kis kapunál egy oszlopra kis deszkalap volt szegelve, melyet fakalapáccsal vertek meg, amikor gyülekezni kellett. De volt dudájuk is, amit a kivonulások alkalmával fújtak. A gyakorló területük a szőlő és a falu közötti legelőn volt, ahol az ugrató árkok nyoma még nemrégiben is látható volt. (9.) ' . s . 49 után katonaság jött a faluba, ulánusok, dragonyosok, 1867-től pedig már magyar huszárok. 3—3 hónapig kellett évente huszárokat tartani. Élelmüket, a lovaknak a takarmányt a katonaság adta, csak a lónak helyet, a lovasnak szállást kellett adni. A gazdaasszonynak kellett megfőzni az ebédet. Nem sok baj volt velük. v ; Rendelet volt arra, hogy külön szobában kellett a katonának lenni. Legtöbb helyen a gádor végit rakták be. Ez volt a „katonaház". Később külön kis katonaházat építettek az udvaron. A legtöbbnek a beosztása: előszoba-konyha, hálóház, amiben elfért egy-két ágy, lóól két ló részére. Később sorkosztot vetettek kire-kire. Egy szegény zsellérnek 15 napot vetettek ki. Ennyiszer kellett sorkosztot adni a katonának évente. Ez a katonatartás az 1870-es évek vége felé ért véget. (6.) Az oroszok után bejöttek a vasas németek. Nem a legjobb emberek voltak. Volt egy olyan katona, hogy édesanyám után a levest utánavágta egyszer. Ö a tiszteknek megmondta a községházán, és el kellett pakolni a katonának onnan. A németek után a huszárok jöttek a faluba. Ezek egyik hónapban az alvégen, másik hónapban a felvégen laktak. A kisajtón kis tábla volt, az azt jelentette, hogy ott katona van. Még a rangját is jelezték a kapun csuhajból. Fakalapáccsal verték a táblát, ha menni kellett valahova a katonának. Csige bíró házánál gyűltek össze. (30.) 48 után állandó katonaság volt a faluban. Előbb ulánusok, aztán magyar huszárok. A katonák részére külön kis házacskát építettek a nagyházzal szemben. Ez volt a katonaház. Ezek a házacskák ezen az utcán csaknem minden háznál voltak. Az udvarról a konyhába lehetett belépni, ahol volt a tűzhely, mely fölött szabad pendelykorcú kémény volt. Innen lehetett fűteni a szobában lévő búboskemencét is. A konyhából jobbra nyílt a szoba, amelyben két huszár lakott. A konyhához volt hozzá25