Vajda Mária: „Egri legény balladája” Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 2. (Balmazújváros, 1978)

Az eddigiekben a balladával kapcsolatos balmazújvárosi hagyományt, illetőleg a hiteles dokumentumokat ismertettük. A következőkben Lakatos Sándor születési helyén, Egerben gyűjtött szóbeli és hivatalos adatokat mutatjuk be. A ballada főhőse, Lakatos Sándor 1892. március 16-án született Egerben,

1

7 egy földműves család legkisebb gyermekeként. A család Egerben a Hatvani hóstya I. fertályában lakott a Koszorú tér 1. szám alatt

1

8 (ezt a teret a nép Káptalan térnek is nevezte, mivel az egri káptalan szénáskertje ezen a részen volt, a Balmazújvárosi Tanács Halotti Anyakönyvében is ezen a néven szerepel). A Lakatos család anyagi helyzetére vonatkozóan az egri állami adófőkönyv

1

9 adatai alapján a következőket mondhatjuk el. Az apára, Lakatos Ignácz házbirtokosra 1910-ben 2 korona 2 fillér földadót, 3 korona házosztályadót és 2 korona 80 fillér általános jövedelmi pótadót róttak ki. A 7 korona 82 fillért kitevő adóból kifizetett 5 korona 23 fillért és év végén így 2 korona 59 fillér adóhátraléka volt.

2

0 Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy elég rossz anyagi körülmények között élő családról van szó, hiszen a kivetett adó összege alacsony, és még ezt sem tudták kiegyenlíteni. Az egri adatközlők véleménye is azt mutatja, hogy nem volt jómódú a család. 1. „Nem lehettek gazdagok, mert itt, akinek már 2 hold földje volt és szőlőt termelt azon, az nem járt el aratni. A kenyérnek valót megszerezte úgy, hogy bort adott érte cserébe. Két zsák búzát kaptak egy akó borért."

2

1 2. „Olyan kis házuk volt, mint amilyen a többi volt errefelé abban az időben. Volt egy lovuk. Két lova mifelénk kevés embernek volt, csak a fuvarosoknak meg a nagyobb gazdáknak. Volt egy kis szőlejük is Lakatoséknak. Napszámra jártak a káptalani birtokra."

2

2 A Lakatos Sándort ismerő egri adatközlők visszaemlékezése eltér a balmazújvárosiakétól a legény fizikai tulajdonságainak, egyéniségének megítélésében is. 1. „Nem volt nagynövésű a család. Az anyjuk, Róza asszony nagy, derék asszony volt, de az apjuk, a Náci bácsi az cseppnövésű volt. Egyszer kapált a tökben, hát olyan csepp volt, hogy csak a tökszár mozgott, ő nem látszott ki belőle. Sándor is vékony növésű volt, ő volt a legfiatalabb. Volt két lánytestvére, Mari meg Rozi. A fiú testvére, Náci iparos lett, suszter, de az olyan bicegős volt. Rendes, jó legény volt Sándor. Egyszer még májfát is hozott nekem, udvarolni akart, de nekem akkor más legény tetszett. Sándor jóképű, gesztenyebarna hajú volt, nem olyan nagy termetű, inkább olyan vékony féle. Akkor ment először egész részesként aratni. Gyenge legény volt, a többiek meg gúnyolták, hogy nem tudott rendesen rendet vágni. Ő meg csendes, érzékeny természetű volt, szégyellte, hogy nem fogják felszabadítani. Szégyelte magát a lány előtt, akinek udvarolt, mert az volt a marokszedője és hallotta, hogy kisebbítik őt, hát inkább a kútba ölte magát."

2

3 2. „Újvároson szabadult volna fel. Csendesebb természetű volt, meg gyengébb, nem bírta az aratást. Ő meg szégyellte magát a többiek előtt, hát harmad vagy negyed napra miután lementek, öngyilkos lett. Az apja nem volt vele, mert ha az ott lett volna, akkor ez 17 Egri Római Katholikus Egyház Kereszteltek Anyakönyve, 21. k. 18. folyószám 171. 18 Heves Megyei Levéltár V—74. Eger város Adóhivatalának irataiból, 190. Adófőkönyv, folyószám 2153. 19 Lásd 18. jegyzetet 20 1 q búza ára 1910-ben Egerben 8—9 korona volt. 21 Cseh János 66 éves egri ember szavai. 22 özv. Abóczki Béláné Domboróczki Erzsébet 80 éves egri asszony szavai. 23 Lásd 22. jegyzetet 7