Vajda Mária: „Egri legény balladája” Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 2. (Balmazújváros, 1978)

5. „Én úgy hallottam, hogy vállalkozó legíny vót az, oszt mivel nagyon dűlt vót abban az évben a búza, hát az emberei zúgolódtak, hogy nem sikerült a vállalkozás, nem fognak semmit se hazavinni a családnak. Ez oszt nagyon bántotta űtet, oszt beleölte magát a kútba."

8 Az emlékezések bár különbözőképpen motiválják az eseményt, abban azonban megegyeznek, hogy az egri legény szégyenében lett öngyilkos. Erre alább még visszatérünk. Most ismertetjük azokat az emlékezéseket, amelyek Lakatos Sándor eltemetésével kapcsolatosak. Az egyházi anyakönyvben a halál okaként pillanatnyi elmezavarban elkövetett öngyilkosság szerepel.

9 A római kath. egyház törvényei szerint az öngyilkos embernek nem adták meg a végtisztességet, nem temette el a pap, csak a temető árkában hantolták el. Lakatos Sándort, mivel öngyilkosságát nem beszámítható állapotban követte el, az akkori római katolikus lelkész, Pápay Lajos eltemette 1910. június 30-án.

1

0 A Böszörményi soron (Hajdúböszörmény felé vezető út) levő katolikus temetőben volt a sírja.

1

1 Ezt a temetőt már megszüntették, új házak épültek helyére. Ide vonatkozóan a balmazújvárosi néphagyományban az alábbi visszaemlékezések szólnak. 1. „Itt temették el Újvároson az ,Újvilágosi' temetőbe. A legíny katolikus vót, de a katolikusok az öngyilkost csak az árokpartra temettík, ezír vittík azt a legínyt a református temetőbe. Szegínyek vótak a szülei, azír nem tudták a halottat Egerbe vitetni. De a temetísre eljöttek a hozzátartozói is."

1

2 2. „Sajnálták a népek azt a legínyt, mer hát olyan fiatal vót még. Sokan elmentek a temetísire az újvárosiak közül, én is ott vótam. Az Epreskerti temetőbe temettík el. Rendesen temettík el, nem úgy mint az öngyilkosokat szokták. Eljöttek a szülei, testvérei, hozzátartozói is az egri legínynek. Nem vót gazdag legíny, mer ha az lett vóna, a szülei elvitették vóna a hóttestit."

1

3 3. „Én nem hiszem, hogy itt temettík vóna el. Az öreg pásztor, akitül én az egri legíny törtinetit hallottam nem emlegette, hogy a hótteste itt vóna Újvároson."

1

4 4. „Elvitték a hóttestit annak innen, én biztosan tudom."

1

5 A Lakatos Sándor eltemetésére vonatkozó emlékezések ma már ellentmondásosak. Az eltérések természetesen következnek abból, hogy a balladai esemény több mint 60 évvel ezelőtt történt. A balladai szöveg ugyanakkor hiteles az újvárosi temetést illetően. Hasonlóképpen hiteles a ballada egyéb tárgyi vonatkozása is. így pl. a balladában szerepel a Nagytanya. A Nagytanya Balmazújváros ÉK-i határrészén található, egykori bérlőjéről kapta a nevét. A vele szomszédos „Maláton"-on volt az a csordakút, amelybe Lakatos Sándor beleölte magát. Az öngyilkosság után ezt a kutat az „egri legíny kútja"-ként emlegették. Veres Péter is beszél róla a „Falusi krónika" című művében: „Később még én is arattam az egri legény kútjánál."

1

6 Ma a Maláton helyén halastó van. A balladában szereplő Listyán Dezső is valóságos személy volt. Ennek bizonyítására alább kerül sor. 8 Takács Ferenc 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 9 Balmazújvárosi Római Katholikus Egyház Halotti Anyakönyve 1910. 259. folyószám 24. 10 Balmazújvárosi Római Katholikus Egyház Halotti Anyakönyve 1910. 259. folyószám 24. 11 Kocsis János balmazújvárosi római katolikus lelkész közlése. 12 Buri Józsefül éves balmazújvárosi ember szavai. 13 özv. Kányási Istvánná, Szabó Mária 76 éves balmazújvárosi asszony szavai. 14 Gábor Sándor 60 éves balmazújvárosi ember szavai. 15 Takács Ferenc 74 éves balmazújvárosi ember szavai. 16 Veres Péter: Falusi krónika (Budapest, 1941.) 101, 6