Vajda Mária: „Egri legény balladája” Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 2. (Balmazújváros, 1978)

Sándor, mert „Nem tudott a dűlt búzában haladni", és az aratók között annak volt becsülete, aki jól tudott aratni. Itt nem a régi és új erkölcsi normák összeütközéséről van szó, hanem arról, hogy a régi bevett társadalmi szokásnak, hagyománynak nem tud eleget tenni a hős. Az újstílusú népköltészet a konfliktus ábrázolásában igen szegényes. Az Egri legény balladája sem tudja művészileg megteremteni a lehetőséget az összeütközések tükrözésére. Az eseménytartalom eltolódik a részletköriilmények leírására, a hangsúly eltolódik a témáról annak utórezgése felé. A népköltészet fejlődésének e meglehetősen késői stádiumában létrejött alkotása magán viseli a kezdetlegesség esztétikai fogyatékosságait. Rendelkezik ugyan ez az alkotás is valamelyes társadalmi konfliktus-csírával, azonban kiteljesedni már nem tudott, mivel a fejlődés a népköltészet területén nem ebbe az irányba hatott. 14