Vajda Mária: „Egri legény balladája” Balmazújvároson / Újvárosi Dolgozatok 2. (Balmazújváros, 1978)

A ballada szerzőjének kilétéről nincs tudomásunk. Mind az egri, mind a balmazújvárosi adatközlők véleménye megegyezett abban, hogy az egriek szedték versbe a történetet. 1. „A nótát az egriek költötték, akik lent voltak akkor aratni. Ha rossz volt az ispán, nem volt jó a koszt, vagy valami történt velük, nótát költöttek."

4

9 2. „A Nagytanyán szerkesztették a nótát az egriek. Nem tőtt bele pár hét mán játszottuk kocsmába, bálon. Mán az aratóbál előtt játszottuk."

5

0 3. „Az egri legíny nótáját az egriek kötötték. Nem sokkal az eset után, még azon a nyáron énekelték."

5

1 4. „Hallottam én is a nótát az egriektől, így tanultam meg én is, azoktól, akik onnan jöttek aratni, az eset után következő nyáron."

5

2 A ballada keletkezése után mindkét településen hamar ismertté vált, népszerű lett, de csak meglehetősen rövid ideig élt aktívan a köztudatban. 1. „Felkapódott ez a nóta, lakodalomba, kocsmába, bálokon játszottuk. A szerelmes legínyek kedvelt bús nótája lett. A tizennégyes háború után mán nem nagyon dalolgatták."

5

3 2. „Az eset után hamarosan ismerte az egész falu. Egyik a másiktul megtanulta. A háború közbejött, oszt elfelejtődött. Hamar múlóba lett, de néha azír csak előjött újra."

5

4 3. „Úgy vótunk mi, hogy ami újabb vót csak azt fújtuk jobban. Jött a háború, meg a háborús nóták, oszt nem vettük elő az egri legíny nótáját."

5

5 4. „Mikor Sándor öngyilkos lett, sokan ismerték a nótát a Hatvani hóstyán, amit róla költöttek. De olyan régen volt már, az akkori öregek már meghaltak, akik akkor tudták, a fiatalok meg nem ismerik, meg annyi minden új történt azóta, ami elfeledtette. Én sem tudom már. Arra emlékszek, valami olyasmi volt abban a nótában, hogy — nem tudott rendet vágni, ezért kellett minden áron meghalni. Elment a kútra vízért, felállott a rovására és beleugrott. —"

5

6 * Népköltészetünk legkésőbb kialakult rétegéhez tartozik az Egri legény balladája. A tartalom, amelyet kifejez és a megfogalmazás módja is (strófánként egy-egy esemény mozzanat ábrázolása) az új népköltészet alkotásmódját követi. Népköltészetünknek az az általános tulajdonsága, hogy egy korábban kialakult, meglevő szöveget aktualizál,

5

7 ezen az alkotáson nem mutatható ki. Népballadáink között nincs semmiféle adat arra, hogy valamilyen konkrét előzménye lett volna a bemutatott balladának. Az Egri legény balladája kétségtelen egy tragikus történet megéneklése. Szomorú, halálesettel végződő eseményt, vagy más nagy emberi fájdalmat megéneklő alkotások hosszú sorát őrzi a népköltészet. A tragikus téma lényeges, de nem lényegi tulajdonsága a balladának. A műfaj alapja: a konfliktus, a megoldhatatlan, áldozatot követelő konfliktus. Az Egri legény balladájának kapcsán egyén és közösség konfliktusáról beszélhetünk, hiszen a paraszti közösség munkamoráljának nem képes megfelelni, akarata ellenére Lakatos 49 Özv. Abóczki Béláné Domboróczki Erzsébet 80 éves egri asszony szavai. 50 Biiri Józsefül éves balmazújvárosi ember szavai. 51 Özv. Kányási Istvánná Szabó Mária 76 éves balmazújvárosi asszony szavai. 52 Sipos József 78 éves balmazújvárosi ember szavai. 53 Buri József 82 éves balmazújvárosi ember szavai. 54 Szarvas Ferenc 73 éves balmazújvárosi ember szavai. 55 Szabó Imre 84 éves balmazújvárosi ember szavai. 56 Lásd 49. jegyzetet 57 Ortutay Gyula: Kossuth Lajos a magyar néphagyományban. Ethn. LXIII. évf. (1952.) 287—296. 13