Szeifert Imre: Ragadványnevek Balmazújvárosban / Újvárosi Dolgozatok 1. (Balmazújváros, 1977)

Pohos Kállai Sándornak olyan nagy hasa volt, hogy a biciklin külön támaszték volt szerelve a hasának. Veres Nagy József nagy, „vereshajú, vereskípű ember vót". Cigány Nagy Imre olyan fekete volt, mint egy cigány. Szőke Németi József és Tóth Péter egészen világos, szőke hajú emberek. Fillér Szabó József spórolós, minden fillérnek odanéző ember volt. Jeges Oláh Sándor olyan „fázós" ember volt, mindig fázott. Istály Tar József gyerekkorában selypen beszélt, és a kristálycukrot istálycukornak mondta. így ragadt rá az istály név. Puskás Györfi János. Szenvedélyes vadász volt, mindig puskával járt. Vaskalapos Kónya István és Hűse József nagyszélű, kerek kalapot hordtak, amely annyira átitatódott zsírral, hogy olyan volt, mintha vasból lett volna. Melegmellyű Hűse Péter. Még télen is kigombolt kabátban járt, ezért ragadt rá a név. Tatyi-latyi Kunkli Imre. Gyerekkorában nevezték így el, mivel nem tudott tisztán beszélni, a többiek így csúfolták. Kani Varga János. Kissé szellemi fogyatékos, gyorsbeszédű ember volt. Kadét Szarvas Ferenc. A család valamelyik őse tisztiiskolás (kadét) volt. Lacs Pinczés Ferenc nevét a sváb szulacs (bicska) szóból kapta. Ahogy mondják, mindig zsebben hordta a szulacsot. Rontó Csige Imre. Gyerekkorában ragadt rá a név, mert amihez hozzányúlt, mindent elrontott. Kandúrbajuszú Silling Ernő. Olyan szétálló, ritkás bajusza volt, mint a macskának. Jóbarát Stein János. Kocsmáros volt a Szoboszlai utcán, és a kocsmáját Jóbarátnak nevezte el. Birsalma Szabó István ugyancsak kocsmáros volt a Nádudvari utcán, és a kocsmáját Birsalmának nevezte el. Pipás Lós István, Posta István és Bereczki Sándor. Állandóan a szájukban lógott a pipa. Hosszúpipás K Nagy József. 60-80 cm hosszú pipaszárai voltak. 2* 19