Szeifert Imre: Ragadványnevek Balmazújvárosban / Újvárosi Dolgozatok 1. (Balmazújváros, 1977)

ELŐSZÓ Korunk a nagy társadalmi átalakulások korszaka, amelynek egyik jellemzője a termelés és a technika gyorsütemű fejlődése, és az ennek nyomán eluralkodó, felgyorsult életritmus. Az emberek közötti kapcsolat részben a termelés szerkezetében végbement változás, részben az urbanizáció hatására — ugyancsak mélyreható változáson megy át, és egyre inkább elveszti régi patriarchális jellegét. Fellazulnak a vérségi kötelékek. Az emberek egyre kevesebb gondot fordítanak e kapcsolatok ápolására és következésképpen egyre kevésbé járnak össze. A falura, a községre is egyre jellemzőbb kezd lenni, ami a városon általános, hogy még a szomszédok sem igen ismerik egymást. Természetes, hogy a megváltozott viszonyok is létrehozzák az emberi kapcsolatok új formáit. Ezek a kapcsolatok azonban főleg munkahelyhez kötöttek és csak ritkán, egy-egy szocialista brigádnál lépnek ki a munkahelyi keretek közül és jönnek létre a családot is magukba foglaló kapcsolatok. Az emberek közötti érintkezés beszűkülése magával hozza, hogy egyre kevesebb a meghitt, „atyafiságos", egymás erényeit és hibáit jól ismerő, ezeket gyakran - de sohasem sértő szándékkal - kigúnyoló közösség, amelyikben a megismerés, illetve megkülönböztetés egyik és leggyakoribb megnyilvánulási formája a ragadványnevek adása volt. A ragadványnevekből - főleg és elsősorban - az idősebb korosztály ma még elég sokat ismer és használ. A felnövekvő új korosztályok számára azonban ezek a nevek egyre kevesebbet mondanak és fokozatosan feledésbe merülnek. Ez késztetett arra, hogy a községünkben még élő 3