Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
A fényképész szerepei - Mi, fényképészek - Gondy és Egey fényképészműterme a Cegléd utcán
cég csak alig győzi a mindenfelől érkező nagyszámú látogatókat fogadni, kik e jeles fényirdát még a legtávolabbi vidékekről is felkeresik. Eléggé mutatja ezt azon körülmény, hogy ez új fényirda, mely csak ez év március hóban kezdé meg működését, már ezernél több képet szolgáltata ki, míg Simonyi filialja, mely itt a közelmúltban fényképezett, állítólag két év alatt alig bocsáta ki 800-at". 203 (Megjegyzendő itt, hogy a számadatot ugyan minden bizonnyal Gondy Károly szolgáltatta az újságíró számára, de „Simonyi filialjában" is ő dolgozott, így csak saját magával teremt kétes értékű versenyt.) A népszerűség a fényképész anyagi gyarapodását is magával hozta, mert mire az ezredik kép is elkészült, a műterem felszerelése csaknem teljesen kialakult, olyannyira, hogy még ezerötszáz képet vesznek fel ebben a díszletben, mire új bútort vásárolnak - szem előtt tartva, hogy a közönség megunja az újjal előállni nem tudó fényképészt és elpártol tőle, ha túlságosan megszokja. így tehát szeptemberig bekerül a kis műterembe még: 1 összecsukható horgászszék, 1 toalett-asztalka tükörrel, 1 fonott ülésű fa szék, 1 nagyobb, kerek asztal, 1 vég virágos-mintás drapéria, többrendbeli vázák élő virágcsokrokkal és cserepes növények éppúgy, mint műborostyán folyondárok, 1 kétszemélyes kárpitozott szófa, 1 arany díszítésű fehér rokokó asztalka (a legnépszerűbb darab), egy puttó szobor (a legnépszerűtlenebb), 1 kovácsolt vas, merész ívű virágtartó állvány, és az 1181. képen megjelenik az első festett díszGONDY ÉS ECEY letháttér: borostyánnal felfuttatott, romantikus, boltíves palotához felvezető három kőkorlátos lépcső, a háttérben idilli völgy, tópart. A műterem így már kezdi felölteni, a kívánalomnak megfelelően, a „fényképészeti bútorraktár" jelleget, amelybe nem pompás, hanem változatos bútorokat válogattak, „rendezetlenül egymás mellé állítva, de amelyeknek ízléses csoportosításával a szalonnak egy-egy részét utánozhatjuk". 204 A közönség és a kritika elégedett volt a fejlődéssel, s 1871-ben majd így dicséri meg a céget: „Az árnyéklat, a felállítás, aztán a kivitel valóban oly művésziek a Gondy és Egey-féle fényképeknél, hogy azok semmi kivetnivalót nem hagynak fenn. E műterem úgy berendezése, mint termékeire nézve versenyez a főváros legelőkelőbb műtermeivel s csak óhajtjuk, hogy annak tulajdonosai a közönség tömeges pártolása által nyerjenek támogatást a fényképészet teréni tökéletesedés minél nagyobb mérvben elérésében." 20 ' Amíg azonban az üzlet beindult, több, nagy jelentőségű változás zajlott le a műterem személyzetét és tulajdonosait illetően. Az 1865 januárjában egyedül Gondy Károly neve alatt megnyílt műtermet a hírek márciusban, mint Gondy és Társa céget említik, a nyitáskor az újságoknak leadott hirdetés változatlan formában, de a kellő helyeken többes számra javítva, Gondy és Társa aláírással jelenik meg ismét; e társ
