Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
A fényképész szerepei - Mi, fényképészek - Gondy és Egey fényképészműterme a Cegléd utcán
ték a műteremben, vagy alkalmi sötétkamrában. Maga a lakás a földszinten volt, 2 szobából és előszobából állt, ezeket egyszerre használták „lakásra és üzletre (fényképészetre)'" 99 , vagyis feltehetően a vendégek fogadására, a rendelés felvételére, és a fényképlemezek utókezelésére: színezésére, retusálására, stb. A műtermek egy ugyanekkor épült nem különösebben igényes változata (Strelisky Nátháné) felvételi terem, laboratórium, másoló szoba funkciójú helyiségekből állt egy földszintes épület tetőterében, Simonyi váci utcai favázas műterme, ahol Gondy Károly segédként dolgozott a Deák album idejében, 1861-ben - amely viszont a másik végletet képviselve, a legelőkelőbbek közé tartozott - szintén három helyiségből: a földszinten egy festőteremből, (ahol az elkészült fényképeket szárították, színezték és ragasztották), az emeleten a felvételi teremből és a laboratóriumból állott, s mindez nyitott loggiával és egy hatalmas, üvegezett, emeleti tetőterasszal egészült ki. 2 "" GONDY ÉS ECEY Sárffy Aladár Veress Ferenc kolozsvári műtermében szerzett tapasztalatai alapján 1887-ben írott ajánlása szerint is, „egy jó karban lévő ateliernek négy részét különböztetjük meg, úm.: elfogadó terem, műterem, munkaszoba, laboratórium". 201 Gondy Károly ezen első debreceni műtermében azonban, négy, nem egy családot alkotó személy állandó lakásául is szolgált ez a két szoba! Magán a fényképészen kívül, aki ekkor még nőtlen fiatal férfi volt, (1870-ben) itt lakott segédje, itt lakott gyakornoka, és itt lakott egy írástudatlan férficseléd is, aki hetesként szolgált nála 2 " 2 - és napközben természetesen itt volt, itt dolgozott Egey István is. Nem tudjuk ugyan, mekkorák voltak ezek a helyiségek, de két szoba ennyi funkció ellátására mindenképpen elég szűkös keretekre utal, még ha az előszoba betölthette az „elfogadó terem", vagyis a fogadó- és váróterem illetve a modellek felkészülését biztosító öltöző szerepét, (1.) 871-875. (1.685-689) A közönség összetétele: katonatiszt (Löffler), cívispolgár (Vecsey), zsidó újpolgár (Beck), parasztasszonyok (Szabó), kisnemesek (Kálmánchelyi).
