Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Mi, polgárok

lasztottjának. Gondy úgy érezhette, Thurzó Kálmán személyében megtalálta azt az embert, aki minden elvárását teljesíti. Thurzó Kálmán a noszici Thurzó családból származott, amely Debrecenben Komlóssy Arthur édesanyjának személyében képviseltette magát - a Komlóssy családba bekerülni pedig Gondy Károly szemében tökéletes „életbiztosítást" jelenthetett. A Bereg vármegyei nemesi család egyik tagja a XVIII. században érkezett Debrecenbe, hogy itt megtelepedve majd hosszan virágzó famíliát alapítson. A család tagjai szinte kezdettől fogva vezető funkciókat töltöttek be a város közéletében: származásuk és javarészt jogászi végzettségük predesztinálta őket erre. Arthur egyenes ági felmenői közül nagyapja főkapitánya, majd tanácsnoka volt a városnak, végül a református egyház főgondnokának tisztét töltötte be. Apja, Komlóssy Imre, ügyvéd, megyei aljegyző, 48/49ben országgyűlési képviselő, ebben a minőségében a városba érkező kormány szállásbiztosa, s a továbbiakban is, haláláig, a Szabadelvű párt színeiben tekintélyes városi képviselő, minden haladó és nemes eszme barátja, a Csokonai-szobor felállításának fő kezdeményezője. Arthur fia örökölte tőle az agilitást, a lelkesedést, a tevékeny hazaszeretetet, s a belenevelődött, haladás iránti elkötelezettséget. 1848-ban születvén, már csak önkéntesként fejezhette ki hazája iránti hűségét, ezért lett tagja, majd tisztje, sőt főhadnagya a debreceni 39. gyalogezrednek. Jó szervezőkészségét GONDY ÉS ECEY már jurista korában bizonyította, amikor az ő vezetésével alakult meg a jogászegylet, felügyeletével zajlottak a híres jogászbálok. Komlóssy ügyvédi, hivatali működésének csúcsa az volt, amikor 1896-ban hat évre főjegyzővé, egyúttal polgármester-helyettessé választották. Ebben a funkciójában tehetett legtöbbet Debrecenért, mely iránt „határtalan szeretettel viseltetett és kész volt annak hírnevéért és dicsőségéért vagy lekicsinylése és megsértése miatt tűzbe rohanni"; elsősorban kulturális téren igyekezett az urbanizációt elősegíteni. A társadalmi életben is fontos szerepet töltvén be, a századvégen és -előn szinte valamennyi társaskörnek és humánus egyletnek alapító vagy választmányi tagja lett, saját nevével nemesítve meg azokat. Legfontosabb ilyen irányú tevékenységét az 1884-ben megalakult Felolvasó- majd Csokonai Körben fejtette ki, amelynek igen lelkes és tevékeny alapító tagja és első alelnöke volt: rendezvényeinek, gyűjteményeinek, kiállításainak szinte egyszemélyű szervezője és gazdája. Magánemberként is igazi polgár volt: művészetpártoló, műértő, nagy zenebarát és aktív dalegyleti tag.

173 „Minden városban vannak urak, a kik bizonyos szakban az egész publikum helyett dolgoznak. (...) Komlóssy Arthur azon ritka magyar emberek egyike, akik az aesthetikai szakba vágó mozgalmak és intézmények iránt érdeklődnek (...) Egészen olyan ő, mint egy jó ellenzéki lap. Kimondja a kellemetlen igazságot