Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
A fényképész szerepei - Mi, debreceniek
mentén próbálta megszervezni az életét, s ezek egyedüli üdvözítőségét hangoztatta - minden kompromisszumkészség nélkül. Ez a hajlíthatatlan csökönyösség Gondy és minden külső szemlélő számára a „magyar ember" derekasságát és jellemességét jelentette, ebben a Debrecen nevű, „legmagyarabb" városban, a magyarság utolsó mentsvárában, amelynek „egy sziklatorony az egész cívis népe". los Gondy számára ilyen ez a város: „Debrecen szeret adakozni, de nem szeret avatkozni, ez a legszebb dicséret, mi rája illik. Nemes önérzetű, de mystikus tervek keresztülvitelére alkalmatlan, hajthatatlan. Ez a mi engem a magyar városhoz köt, talán hazátlan volnék nélküle. Jelleme sík, nyílt, mint a pusztája, egyenletes, mint a homok szemcséje. Nem magyar, mert Magyarhon szívében született, de mert magyar annak minden tette, moccanása. Nem szóval, de munkával műveli áldott földjét. Hogy virilis kénytelen lenni, az nem az ő hibája. Vagyonából nemes célokra sokat áldoz, és ebben régtől: első virilise az országnak."" 19 Ha jól megnézzük, ez a debreceni emberről alkotott jellemkép a századvégen kikristályosodott magyar nemzetkarakter megfelelője 110 : hiszen a debreceni magyar a „magyarság" esszenciális megtestesülése: így tekint önmagára és ilyennek tekinti a világ. Ám az a konzervatív és büszke cívis szemlélet, amelyet ez a szöveg is tükröz, elvet mindent, ami új, a modern urbanizációtól kezdve a műszaki-technikai civilizációig és a korszerű földművelésig. Ezért a cívis meghóGONDY ÉS EGEY dításához kidolgozott stratégiáját Gondy nem véletlenül szervezi a függetlenség és a hazafiasság köré; hiszen hamar fel kellett ismernie, hogy ez az egyetlen pont, amelyen saját, belénevelt, mind a tapasztalás, mind az eszmények folytán kialakult eredendő identitáselemei, illetve az ebben a városban viselendő identitás kompromisszum nélkül találkozhatnak. Ez lesz az a központi, felvett szerep, amelyhez majd összes többi szerepét is alakítja. 111 Hogy az évek során miért volt szükség ezen eszmény oly hangos és egyre hangosabb kinyilvánítására, annak talán az az oka, hogy saját belső hangjait is el kellett nyomnia, melyek azt mondták, hogy ezen az egyetlen, mértékadó sarokponton kívül nincsen benne és városában semmi közös. Miután eldöntötte, hogy ezzel a szemléletmóddal tekint a városra - még ha talán ez nem is volt teljesen tudatos, csak a környezetével folytatott beszélgetésekből egyenesen és természetesen következő állásfoglalás - akkor már könnyű volt cikkeiben a cívis gondolkodásmódját érvényesíteni. így születnek sorban, éveken át, a városi tanácsot és annak a városfejlesztésre vonatkozó intézkedéseit, az ugyanilyen rossz döntések következtében a bűn útjára tévedt szülővárosát, Pestet, az idegeneket, a kozmopolitizmust és a világ felé való kinyílást vagy annak befogadására irányuló minden törekvést ostorozó - és ezzel szemben a magyarság, egyszerűség és becsületesség végváraként