Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
Előszó - Gondy Károly (1836-1912)
24 GONDY ÉS EGEY Mihály felfedeztetését. „Szegény Munkácsy! Most is előttem van a bátortalan, alig 18 éves ifjú, [„ki Rock Szilárd és Vidatsnál lakott"], a hogy savó szemeivel nagyot nézett, midőn első, teljesen befejezett művét, a „Regélő huszárt" kezéből kikaptam és egyenesen a képzőművészet éppen ülésező választmányának bemutatni vittem. Ligeti volt az első, ki határozott tehetsége mellett nyilatkozott. A jury 80 forintra becsülte a képet, és a közelebbi kiállítás műsorozatába fel is vette. (...)". 74 Munkácsy első képének robbanásszerű hatása valóban híres történet, s a Munkácsy- és (Simonyi-) szakirodalom rendszeresen idézi a korabeli emlékezőt, miszerint az említett első Munkácsy-kép a Képzőművészeti Társulatban, „főleg Simonyi Antalban a legnagyobb reményeket költötte föl" 75 - bár annak ötletét, hogy képét a zsűrinek benyújtsa, az emlékező Harsányi Pál, a Társulat titkára, magának tulajdonítja, a kép eladásában pedig Than Mór segített Munkácsynak. 76 Honnan tudhatnánk most már, mi volt itt Gondy szerepe? Hogy tényleg részese volt-e az eseményeknek, vagy csak Simonyi mellett megfigyelője, tanúja? Amellett, miért ne ismerhette volna Munkácsyt személyesen maga is? „Budapesten a hatvanas években az egész élet, hacsak kertészettel nem foglalkozott az ember, a Belvárosba szorult össze, írók, művészek jól ismerték egymást és szinte lehetetlen volt elkerülni az ismeretséget, mert az ember ugyanazokon a helyeken fordult meg. Festő olyan kevés volt, hogy ha unatkozni nem akart, magafajtabelit az írók között keresett." 77 Ezekből a kávéházi, kocsmai körökből, vagy Simonyi révén a Képzőművészeti Társulatból ismerhette a szintén fényképező Országh Antal tollrajzolót és Molnár József festőt is, akivel olyan szoros barátságot kötött, hogy a festő műutazásainak debreceni állomásán Gondynál szállt meg és állította ki képeit. 78 Gondy Károly a barátságok ápolása mellett a művek iránt is érdeklődött: szorgalmas látogatója volt a Műegylet és a Társulat által rendezett kiállításoknak, s a kiállított művek lajstromait éveken át megőrizte. 7 '' Még Debrecenből is feljárt csaknem minden évben a műcsarnokbeli vernisszázsokat megtekinteni, s maga is hamarosan szép képgyűjtemény tulajdonosa lett. Gondy pesti életének, kapcsolatainak másik fontos területe a zene, helyszínei a hangversenyek és színházi előadások. „Én csak két békéltető elemet ismerek: a virágot s zenét - mondja Gondy szenvedélyéről - Nézetem szerint, ha minden ember kertész vagy zenész lenne, meg volna fejtve a nagy probléma a világ békéjéhez." 80 „Istenem! Hol van az az idő, midőn öt éven keresztül minden pénteken házi zeneestélyen gyönyörködhettem a híres Huber (Hubay édes atyja) vonósnégyesében? Beethoven, Mendelssohn, és Volkmann E moll négyesei mily feledhetetlenek! Volkmann sokszor személyesen dirigálta szerzeményét, és mi hallgatók mindannyiszor (...) megéljeneztük... (...) Az ember a természetétől e hangnemhez van
