Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

Előszó - Gondy Károly (1836-1912)

GONDY ÉS EGEY utcába. A technikai osztályban, amelybe Gondy is járt, az 1853/54-es tanévben 74 diák tanult, 12 tanártól, évi 12 forintos tandíj ellenében.

62 Miután Gondy nem érettségizett le, nem iratkozhatott egyből második osztályba, így el kellett végeznie az előkészítő osztályt: 1852 októberétől, 16-ik életévét átlépve, ezt már megtehette, s „a fölvételhez megkívántató előismeretekről: számolási ügyességéről, a magyar és német nyelvbeli jártasságáról" bizonyságot tudott tenni.

63 A következő évben aztán az előkészítő osztály minden tárgyából bizonnyal sikeresen letett vizsga után, fölvételt nyert a technikai osztályba. Itt technikai fizikát, természetrajzot, általános és technikai kémiát, gyakorlati geometriát, felsőbb mennyiségtant, géptant, ábrázoló geometriát, polgári építészetet valamint út- és vízépítészetet tanult, utóbbiakat természetesen rajzoktatással és tervrajzkészítéssel egybekötve.

64 „Az első és egyetlen műegyetemünkön Budán tisztán németül folytak az előadások - emlékszik Gondy. - Nem hallottunk ott egy árva magyar szót sem, ha csak a kecskeméti Bagi Miska iskolatársunk el nem káromkodta magát a közös rajzteremben. Dr. Hyrtl kitűnő bonctanár, Albrecht főherceg voltak a mi iskolai magas vendégeink. Az igazgató Mayer egy marienbadból importált tudós fehér pap volt, ki egyúttal a szentgellérti citadellán mint csillagász is működött."

65 A technikai tanfolyam tanulmányi ideje minimum három év volt. Gondy Károly az 1854/55-ös tanévben volt harmadéves, de csak az 56/57-es tanévben végzett,

66 bizonyítványt pedig 1860-ban nyert. Hogy a közbe eső években mit csinált, arról nincs tudomásunk. Az idő elegendő lett volna arra, hogy akár a teljes mérnöki képzést biztosító öt évet elvégezze - tanulmányainak folytatására azonban nem találtunk bizonyítékot, abszolutóriumot, diplomát később sem szerzett.

67 Gondy ugyan előszeretettel nevezi magát mérnöknek vagy építésznek, az igazság az, hogy Magyarországon 1853 után húsz évig semmilyen intézet nem adhatott ki mérnöki oklevelet, s Politechnikummá is csak Gondy végzése után, 1857-ben alakult át az intézet. „A technikai főtudományszakokban kiállott évi vizsgákról a hallgatók tantárgyanként külön-külön tanulmányi bizonyítványt kaptak. A szervezeti szabályzat szerint ezek a bizonyítványok egyenértékűek voltak a |korábban a] mérnöki intézet által szigorlatok alapján kiállított oklevéllel, de miután a Polytechnikumban a szigorlatokat nem vezették be s oklevelet nem adtak", e bizonyítványok birtokosa jogosulatlan volt a mérnöki cím használatára.

68 Miután azonban Magyarországon más ilyen irányú képzés nem volt, a kisebb mérnöki munkákat többnyire az itt végzett emberek látták el, akik pár évnyi praxis után mérnök gyanánt szerepelhettek.

69 Egy vitás eset alkalmával Gondy Károlyról is elismeri Debrecen város elöljárósága és teljes mérnöki kara, hogy a „mai napon előttünk személyesen felmutatott, Budán az 1860.