Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
Jegyzetek, irodalom
367 Debreceni Újság, 1909. február 23., március 9., december 2.; Debreczen, 1909. február 28., március 11. Brassay 1910-ben Böszörményben nyitott műtermet, s annak váratlanul nagy forgalma indíthatta arra, hogy a konkurencia híján biztosabb, kisvárosi működést válassza, s a debreceni fényirdát két év után feladja. Vö.: Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adatok Hajdúböszörmény fotótörténetéhez 1. In: Hajdúsági Múzeum Évkönyve, 2008. 183-209. •" Debreczen, 1911. január 1.; Kürti Adattár. 70 Tárczyné dr. Mányi Sarolta: Debrecen képzőművészete. 1919-1944. Bibliográfia. Debrecen, 1988.; Sz. Kürti Katalin: Debrecen képzőművészete 1919-1945. Debrecen, 1986. 18-22. Debreczen, 1889. szeptember 12. Székely Bertalan: Festészet és fényképelés. Koszorú, 1863. május 31. 505-510.; Barabás Miklós: Festészet és fényképelés. Koszorú, 1863. június 28. 612-616.; Szőke Annamária: „...ostoba angyalkákkal játszik üres óráiban...". In: (Bakó Zsuzsanna et al. szerk.): Székely Bertalan. Kiállítási katalógus, MNG, Budapest, 1999. 312-315. Szilágyi Gábor: A magyar fényképészeti szaksajtó története. In: Fotóművészet. Elméleti és történeti tanulmányok. Budapest, 1977. 143., 151. Debreczen, 1878. január 30. Simonyi Antal: A fényírászat sokoldalú alkalmazása: Lavater szenvelmi arctana. In: Bán András (szerk.): Fotográfozásről. Budapest, 1984. 32-34. Sárffy Aladár fényképesztétikájában különlegesen nagy teret szentel a „jellemzetes állítás" kérdésének, hiszen szép fénykép csak oly modellről készíthető, akinek a közösen választott, eltalált beállítás segítségével sikerül egyéni karakterét megragadni, kifejezni. Vö.: Sárffy Aladár: A fényképészeti állításról általában és részletesen. In: A fényképészet aesthetikája. Fényképészeti Lapok, 1887-1888. DIM, K.X. 76.128.1. Blaha Lujza mint Cipike Suppé A könnyűlovasság című operettjében, Strelisky fényképe után (Déri Múzeum II.2./1923.), Hajdú István tanító (DIM, ltsz.n.), illetve Révész Imre arcképének („mely állandóságra és hűségre minden más kiállítással versenyez") litográfiái úton való sokszorosításáról van adatunk. Debreczen, 1870. március 10. Debreczen, 1883. június 11. Debreczen, 1891. május 23. Csokonai Naptár az 1902. évre. 20. Plastograph. Gondy Károly találmánya. Debreczen, 1902. június 14. ÎS í Székely 506. Gondy Károly: Vándor műtárlat I. Debreczen, 1899. április 27. Dyb.: A hétről. Debreczen., 1899. április 29. Sz. Kürti Katalin: Az OMKT 1871. évi debreceni kiállítása. DMÉ 1982. Debrecen, 1984. 525. Gondy Károly: Vándor műtárlat I. Debreczen, 1899. április 27.