Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

Jegyzetek, irodalom

367 Debreceni Újság, 1909. február 23., március 9., december 2.; Debreczen, 1909. február 28., március 11. Brassay 1910-ben Böszörményben nyitott műter­met, s annak váratlanul nagy forgalma indíthatta arra, hogy a konkurencia híján biztosabb, kisvá­rosi működést válassza, s a debreceni fényirdát két év után feladja. Vö.: Horváth Tamás: Brassay Zoltán ideája. Adatok Hajdúböszörmény fotótör­ténetéhez 1. In: Hajdúsági Múzeum Évkönyve, 2008. 183-209. •" Debreczen, 1911. január 1.; Kürti Adattár. 70 Tárczyné dr. Mányi Sarolta: Debrecen képzőmű­vészete. 1919-1944. Bibliográfia. Debrecen, 1988.; Sz. Kürti Katalin: Debrecen képzőművészete 1919-1945. Debrecen, 1986. 18-22. Debreczen, 1889. szeptember 12. Székely Bertalan: Festészet és fényképelés. Koszo­rú, 1863. május 31. 505-510.; Barabás Miklós: Fes­tészet és fényképelés. Koszorú, 1863. június 28. 612-616.; Szőke Annamária: „...ostoba angyalkák­kal játszik üres óráiban...". In: (Bakó Zsuzsanna et al. szerk.): Székely Bertalan. Kiállítási katalógus, MNG, Budapest, 1999. 312-315. Szilágyi Gábor: A magyar fényképészeti szaksajtó története. In: Fotóművészet. Elméleti és történeti tanulmányok. Budapest, 1977. 143., 151. Debreczen, 1878. január 30. Simonyi Antal: A fényírászat sokoldalú alkalma­zása: Lavater szenvelmi arctana. In: Bán András (szerk.): Fotográfozásről. Budapest, 1984. 32-34. Sárffy Aladár fényképesztétikájában különlegesen nagy teret szentel a „jellemzetes állítás" kérdé­sének, hiszen szép fénykép csak oly modellről készíthető, akinek a közösen választott, eltalált beállítás segítségével sikerül egyéni karakterét megragadni, kifejezni. Vö.: Sárffy Aladár: A fény­képészeti állításról általában és részletesen. In: A fényképészet aesthetikája. Fényképészeti Lapok, 1887-1888. DIM, K.X. 76.128.1. Blaha Lujza mint Cipike Suppé A könnyűlovasság című operettjében, Strelisky fényképe után (Déri Múzeum II.2./1923.), Hajdú István tanító (DIM, ltsz.n.), illetve Révész Imre arcképének („mely állandóságra és hűségre minden más kiállítással versenyez") litográfiái úton való sokszorosításá­ról van adatunk. Debreczen, 1870. március 10. Debreczen, 1883. június 11. Debreczen, 1891. május 23. Csokonai Naptár az 1902. évre. 20. Plastograph. Gondy Károly találmánya. Debreczen, 1902. június 14. ÎS í Székely 506. Gondy Károly: Vándor műtárlat I. Debreczen, 1899. április 27. Dyb.: A hétről. Debreczen., 1899. április 29. Sz. Kürti Katalin: Az OMKT 1871. évi debreceni kiállítása. DMÉ 1982. Debrecen, 1984. 525. Gondy Károly: Vándor műtárlat I. Debreczen, 1899. április 27.

Next

/
Thumbnails
Contents