Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

Jegyzetek, irodalom

1670-ben Szatmárnémetiben bíróvá választottak. Lásd: Szendrei-Szentiványi: Magyar képzőművészek lexikona. Budapest, 1915. A közös mesterség alapján csak feltételezhetjük a közös családot, amely azonban éppúgy lehet véletlen is.) Az adat forrása: Farkas Zsuzsa: Festő-fényképészek 1840-1880. MFM, 2005. 213. Mudrony, 275. Divald Károly és segédei. Chromotypia, a család tulajdona. Közölve pl.: Cs. Plank-Kolta-Vannai: Divald Károly fényképész és vegyész üvegműcsarnokából Eperjesen. MFM, 1993. borítólap; Kreilisheim György: Régi magyar fényképezés. Budapest, 1941., 23. kép. Az egyik esetben 1864re, a másikban 65-re van datálva a kép. A személyeket meg is nevezi: Művészet Magyarországon 1830-1870. Katalógus II. 508. Divaldra lásd: Cs. Plank Ibolya: Egy felvidéki fényképészcsalád. In: Divald Károly fényképész és vegyész... 13-15., 29. Hortobágy, 1865. július 30. Hortobágy, 1865. október 8. Házi gyűjtő-lajstrom, HBML, IV.B.l 109/p.; Öngyilkos aggastyán. Debreczeni Ellenőr, 1895. május 20. 14 Házi gyűjtő-lajstrom, HBML, IV.B.l 109/p. Népszámlálási adatlap, HBML, IV.B.l 109/p. 27. szám Debreczen, 1911. szeptember 27., október 6. 17 Karczag Vilmos-Szabolcsi Lajos (szerk.): Emléklapok a debreczeni országos dalárünnepély alkalmából. Hol vannak szállva daláraink? Debrecen, 1882. GONDY ES ECEY Debrecen házjegyzéke 1910., HBML, és Debreczen, 1911. szeptember 27. Debreczen, 1884. március 10. Debreczeni Ellenőr, 1874. augusztus 8. Letzterék mindent megtettek a közönség kegyeinek elnyeréséért: porcelántárgyakat díszítettek fényképpel, „örökéletű" email-képeket és életnagyságú nagyításokat készítettek, a következő évben pedig többrendbeli öltözőkkel ellátott műtermet építtettek a Széchenyi utcán - 1871-re mégis be kellett csukniuk a boltot. Vö.: Debreczen, 1869. július 8., 1870. május 23., augusztus 21. stb. Gondy egy ízben elmeséli, hogy „midőn a felvidéken a tótok között annyira divat volt a pálinka ivás, Kassa városa úgy iparkodott a morálon igazítani, hogy a spiritusz csak városi bárca mellett volt kapható, de csak úgy, ha a fogyasztó a kért mennyiség technikai feldolgozását hitelesen ki tudta mutatni" (Pálinka-elmélkedés. Debreczen, 1899. július 8.) A fényképész minderről talán nem pálinkaszeretete miatt értesült, hanem mert a fotóemulzió készítéséhez szüksége volt a tiszta spirituszra, amelyet oldószerként és a lemezek száradásának meggyorsítása végett használtak. Vö.: Szakács Margit, 1997. I Természetesen nem mindegy, mennyit, de a kassainak nevezett albumban található 342 darab kép sorszámozása 558-cal kezdődik az első oldalon és 913-mal ér véget - de miután az utána