Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
Előszó - Az első fényképészek Debrecenben
14 GONDY ÉS EGEY készült képeket is Pesten másolta és állította ki a mester, „ugyanazon csínnal". 1S Talán kezdetben a forgalom nagyságát és élénkségét akarta felmérni, ezért volt berendezése ideiglenes, a közönség érdeklődésében azonban nem kellett csalódnia, mert „számos megrendelésekkel látogatták" s „mindenki nagy megelégedéssel örvendett rendelményei tökéletességének". 1 *' Az üzletmenet beindulását követően Simonyi már nem sokáig maradt a városban; „gazdagon berendezett fényirdáját pár napig személyesen vezetendi. (...) Pestre visszatértével Simonyi [„fényképésznő Szentkuthy Istvánné asszonyság főfelügyelete mellett"] egyik legügyesebb segédének vezetésére bízandja" műtermét. 17 Noha a forrásokban egyetlen szó sem esik ennek a bizonyos segédnek a kilétéről, a magyar fényképészeti szakirodalom hagyományosan Gondy Károllyal azonosítja. 18 Amikor azonban Simonyi átvette a műtermet, nem volt már egyedül a debreceni piacon, hiszen feltűnt a konkurencia is Müller Lajos személyében. Müller 1862 őszén kért engedélyt a várostól „fényirdai terem építhetésére", 19 s 1863 januárjában teszi közhírré annak megnyitását a Piac utca 2140 szám alatti ún. Scháffer-ház udvarán, kicsit furcsa szövegű hirdetésben, amellyel mintha nem is fotóműtermet reklámozna: „minden alakban és nagyságban képek, úgy a természet valamint másolatok után, a leghívebben találva készíttetnek. MJK* S MÖLLER LAJOS • "Üf.BREC/E» MISKOLC* Müller Lajos verzója, 1. 1860-as évek eleje Nemkülönben tájképek, acélmetszetek, festések, épületek, úgyszinte hullák is a legtisztábban és legélesebben készítve szolgáltatnak ki". 2 " Müllert ebben az időben jól ismerte már a debreceni közönség, hiszen vándorló táncmesterként évek óta tanította a debreceni előkelő családok fiait és lányait táncolni; 21 ahogy nem mulasztotta el tánciskoláját megnyitni ezen az őszön sem. 22 A fényképészetet sem most kezdte, hiszen Miskolcon 1860 óta állt fent önálló fényirdája a város közepi Noszticius házban: 21 több lábon állt tehát, s mindkét mesterségét sikerrel művelte, egészen 1870-ig, amikor miskolci fényirdáját bezárván, végleg a tánctanításnak szenteli minden idejét. 24