Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
A fényképész szerepei - Mi, írók
tésből egyaránt tanulmányozhatta e diszciplínát. Korának eszmeáramlatai iránti érdeklődését mutatja a szocializmusról és kommunizmusról szóló munka jelenléte, illetve Ribot lelki átöröklésről szóló, vagy a debreceni Öreg János lélektani elemzéseket tartalmazó könyvei. A művészeti lexikon mellett birtokában volt egy teljes Conversations- és egy teljes Pallas Lexikonsorozat is, az Athenaeum kétkötetes kézilexikona, és tematikus gyűjtemények is: így például egy kereskedelemtudományi-, meg egy vicc és humorlexikon. Számtalan szótár és nyelvkönyv sorakozott a polcain, általa nem beszélt nyelvekből is („Én minden nemzet nyelvét becsülöm, szeretném a világ összes nyelvét bírni, de ki engem megvet mert anyanyelvemen beszélek, az halálos ellenségem." 47 ") - de a szótárak nyelvpárja csak három esetben a magyar, a többinél német. Volt például görög-magyar vagy spanyol-német szótára; gyakorlati török nyelvtana, orosz olvasókönyve, lengyel nyelvkönyve, angol nyelvtudományi munkái stb., de megvette Ballagi Mór Értelmező szótárát, és emlegeti a könyvtárból hiányzó Czuczor-Fogarasi-féle szótárat is. Sajátos, és szellemi tájékozódásának valóságos irányát mutathatja, hogy az általa hivatkozott napilapok mind liberális (kormánypárti) vagy pártfüggetlen fórumok, mint a Neue Freie Presse, a Pesti Hírlap vagy a Magyar Hírlap, amely szellemiségében, stílusában, Ignotus vezércikkeivel A Hét politikai megfelelője volt, a szabadfoglalkozású GONDY ÉS ECEY polgárság, a mérsékelt ellenzék lapja. Ilyen irányú szimpátiáját erősítik a könyvtárában díszhelyen őrzött Apponyi-beszédek kötetei is („Milyen jól fest a két kötete a remekírók között... minden szava a szívébe van szőve... átérzik rajtuk a jeles zenész és nagy esztétikus!" 471 ); és a Jókaihoz hasonlóan kárhoztatott, mégis olvasott, buzgó király- és kormánypárti Nemzet emlegetése. Szerette az élclapokat, emblematikus figuráikat gyakran idézi is írásaiban, ezek alapján az Üstökös, a Bolond Miska és a Borsszem Jankó tartozott olvasmányai közé. A Természettudományi Közlöny és a Fényképészek Lapja előfizetéséről már szóltunk, és a Vasárnapi Újság olvasása is szóba jöhet, hiszen a lap rendszeresen publikálta a műterem beküldött fényképeit, ahogy számolhatunk esetleg a feleség révén a házba került egyéb családi lapok ismeretével is. Mindemellett, természetesnek mondhatóan, fényképészünk olvasója volt valamennyi debreceni napilapnak is, a Debreczen mellett legalábbis az Ellenőrnek, a Reggeli Újságnak és a Debreceni Hírlapnak biztosan. Újság-olvasmányai úgy tűnik, kizárólag politikai és némileg szakmai jellegűek voltak, érdeklődése ebbéli választásait is könyvtára felépítéséhez hasonlóan alakította: sem a bulvár, sem a kortárs szépirodalom nem kapott helyet benne. Amenynyire ezek a témák érdekelték, abbéli kíváncsiságát kielégíthette a napilapok tárcarovatában közölt folytatásos regényekkel. Ahogy a Magyar
