Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Mi, írók

GONDY ÉS ECEY tudhatjuk, mennyire ismerte ezt önmagában fel: könyvtára számára beszerezte Emerson e tételt kifejtő, Az emberi szellem képviselői című művét Szász Károly fordításában. Könyveinek legnagyobb része mégis a természettudományok köréből került ki: matematikai, kémiai, fizikai, mechanikai és biológiai témájú könyvek egyaránt szép számmal fordulnak elő. Úgy vélekedik, „nem elég az üdvösségre, csak anyanyelvünknek tért hódítani, mert utoljára a nyelv csak eszköz, kapocs a szülőföldhöz. A real tudományokat kellene jobban felkarolni, és nem egyre csak a proletariazmust nevelni, mert az országban már nincsen annyi hivatal, annyi baj, hogy a sok pennás ember megélhessen, a real tudomány bárhol a világon ád kenyeret".

467 A biológia szenvedélye a kertészet miatt érdekelhette különösen, nyolc kertészeti albuma és növényélettani kézikönyve volt, és sok egyéb, élettani és anatómiai munkát is tudhatott könyvei között. A századvégen megrendelte a Természettudományi Társulat szinte összes kiadványát, (és olvasta, talán elő is fizette a Társulat közlönyét) így az ilyen témájú könyvek csoportjában átlagosan több a magyar nyelvű, mint a többiben, hiszen az 1870-80-as évek a magyar nyelvű tudományosság és könyvkiadás fellendülésének korszaka, s ez Gondy könyvtárán is meglátszik. A 90-es években az MTA számos, jórészt történeti-politikai tárgyú kiadványa (illetve az említett néhány irodalmi életrajz és műfajtörténet) érkezik a könyvtárba. Több díszkötésű könyve volt a müncheni Oldenburg kiadótól, egymáshoz közeli megjelenési dátumokkal az 1870-es évekből: feltételezhetjük, hogy csomagban rendelte, vagy egy utazás alkalmával egyszerre vette meg ezeket a műveket, amelyek között geológiai, növénytermesztési, őstörténeti, egészségtani és a mikroszkóp működését bemutató munka egyaránt szerepel. Gazdag volt a könyvtár művészeti kézikönyvekben is, a Müller-féle, 3 kötetes, 1857-ben kiadott Künstler Lexikon mellett még 14 művet sorolhatunk ide, köztük a már emlegetett Székely Bertalan-féle tankönyvet, a színek és mozgások fiziológiáját tárgyaló műveket és a képzőművészet különböző technikáit bemutató és elemző kézikönyveket, esszéket. Volt egy rézmetszeteket tartalmazó albuma A világ képekben címmel, és ismerte a Doré-biblia illusztrációit is, bár ez nem szerepel a listában.

468 Csupa olyan művet tartott tehát ebben a témában is, amelyből gyorsan és egyszerűen szabályokat és technikákat lehetett tanulni: műkritika írásánál, láthattuk, nagy hasznát vette ezeknek. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a zenetudományi és a zeneszerzés gyakorlati mesterségét oktató munkákat is.

469 Mindemellett az esztétika elméletileg is foglalkoztatta, Jánosi Béla századfordulón megjelent esztétikatörténete mellett két, hetvenes évekből származó német nyelvű könyve is volt a témában: populáris és tudományos megközelí-