Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)
A fényképész szerepei - Mi, írók
gény műfajára magára is megvetéssel tekintett. („A legújabb ásatások határozottan azt konstatálják, hogy Éva Zola Nanáját olvasta, a regényolvasás idézte elő örök boldogtalanságát... A szociális járványt tisztán a sok olvasás terjeszti". Vagy: „a műveltséget ne vessük mindig a vádlott szemére, ... hiszen becsületes szülőktől való, nem látott azoktól sohasem rossz példát, hanem a gonosz regényíróktól szedte a rossz fát.... Igaz volna, mit Rousseau mond: ...Regény kell a romlott népnek? Hát ha fordítanánk egyet rajta?" stb. 4ÍW ). Meglepő viszont, hogy a válogatott, intelligens közönséggel számoló Debreceni Polgári Casino könyveinek listájával 4 "" sem mutat semmi párhuzamot Gondy magángyűjteménye. ízlése élesen eltér nemcsak a debreceni polgár ízlésétől, de a kor közízlésétől is, ahol a század második felében éppen a lektűr szinte kizárólagos uralkodása figyelhető meg. 4 "' Divatos vagy népszerű szerzők persze felkelthették az érdeklődését, de ezek ritkán ponyva szintűek. Saját beszerzésnek tekinthetjük például a korában rendkívül népszerű elbeszélésíró és esszéista Edmond About írásait, amelyeket, bár magyarra is sokat fordították, eredetiben olvasott, csakúgy, mint pl. Murger Bohéméletét vagy, katolikus létére, a Jézus életét Renantól. A német, francia, olasz és görög irodalom történetéről hét kötetből is tájékozódhatott, így pl. külön könyve volt a görög eposzról vagy a római költészetről, de megvette Burckhardt reneszánsz műveltségről szóló munkájának első magyar nyelvű kiadását is. A klasszikus ókor törtéGONDY ÉS ECEY nete különösen izgathatta, hiszen könyvei között találhatunk még Schliemann ásatásairól, Hadrianus császárról, a régi Rómáról szóló munkákat is, illetve több mitológiai kézikönyvet. A világirodalom e viszonylag gazdag választéka mellett különösen feltűnő, hogy a magyar irodalmi anyag két-két Arany, Petőfi és Jókai kötetből, Him fy szerelmeiből, egy Zrínyiről szóló Jósika regényből, Erdélyi János közmondásos könyvéből és Rákosi Viktor Korhadt fakeresztek című, szabadságharcos tematikájú, divatos novelláskötetéből állott, (amelynek 1905-ös megjelenési dátuma a legkésőbbi a könyvtárban). Egy Beöthy-irodalomtörténet, Toldy Kazinczy-könyve és egy Fáy András- illetve Berzsenyi-életrajz tartozik még ide. Számolnunk kell persze a könyvtárban nem szereplő művek ismeretével is, hiszen írásaiban többször idéz a jegyzékben fel nem tüntetett szerzőktől is: talán iskolai memoriterek emlékeiből. A felvilágosodás korának német és francia mesegyűjteményei és feldolgozásai mellé nem szerezte meg a magyar párhuzamokat, pedig 1872-től megindult a Magyar Népköltési Gyűjtemény is, kislányának még Benedek Elekből sem mesélhetett; de nem voltak magyar meséi korai német kiadásokban, változatokban sem. A népnemzeti iskola törekvéseinek számontartása - láttuk, Erdélyi János sem népköltési gyűjtésével szerepel - egyedül Göll János Magyar nemzeti lant című, 1878-ban megjelent munkájában ismerhető fel,
