Módy György szerk.: Zoltai Lajos munkásságának bibliográfiája (Debrecen, 1989)

Módy György: Zoltai Lajos

Zoltai Lajos /1861. VII. 16. Földes - 1939. VIII. 29. Debrecen/ A debreceni Városi Múzeum "mindenese", ahogyan Zoltai Lajos sajátmagát részben tréfásan, részben nagyon is a lényegre mutatóan többször elnevezte, egyike volt az utolsó magyar muzeológus-polihisztoroknak. A debreceni Kollégium theológiai akadémiáján végezte főiskolai tanulmányait. 1887-től különböző helyi lapok munkatársa lett, ugyanakkor kinevezést kapott a városi levéltárba. Pályakezdése a későbbiekre is meghatározó volt. Mint újságíró nemcsak a szerkesztői által adott megbízásokat teljesítette, hanem történelmi, néprajzi vonatkozású írásokat is egyre nagyobb számban adott közre. Mint levéltáros elsők között mélyedt el a Debrecen történetére vonatkozó forrásanyagban. Kiterjedt kutatási eredményeként jelentette meg hosszabb-rövidebb lélegzetű, lebilincselő stílusban megírt cikkeit, tárcáit, tanulmányait városunk történetének minden korszakából. Amikor pedig 1896-ban megnyílt a váradi múzeum, Zoltai a helyi múzeumi gondolat fáradhatatlan hirdetője lett. ösztönző, útmutató írásos és szóbeli tevékenységének nagy része volt abban, hogy 1902-ben megalakult a Múzeumi Bizottság, melynek Zoltai jegyzője lett. A szervező munka eredményt hozott, Löfkovits Artúr magángyűjteményének felajánlása nyomán 1905 májusában megnyílt a Városi Múzeum. Zoltai Lajos az új intézmény vezetésévével megtisztelt Löfkovits és az amatőr régész vásárbíró Péter Gábor tiszteletbeli múzeumőr mellett, mint díjazott múzeurnőr végezte ténylegesen a gyűjtemény gyarapítását, rendezését. 1907 januárjától csak a múzeumban dolgozott. Született szervező volt, helytörténeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjtő tevékenysége pedig ugyanúgy külön értékelést kívánna, mint régészeti ásatásai. Minden múzeumi szaktudomány területén mint kutató és feldolgozó tudós is maradandót alkotott. Ásatási naplói és jelentései, néprajzi gyűjtőútjairól készített beszámolói, a városi múzeum gyarapodásáról számot adó évi jelentései lényegében már alapját képezték tudományos cikkeinek, tanulmányainak. A muzeológus Zoltai mind régészeti, mind helytörténeti feldolgozásaiban nagyszerű támaszt talált a levéltáros Zoltaiban. Az anyagi kultúra emlékeinek feldolgozásában a levéltári források nyújtotta információkat soha nem mellőzte. 1910-1920 között rendre jelentek meg a város gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténelmének különböző kérdéseiről írt, szinte teljes forrásanyagot feltáró, ugyanakkor az összefüggésekre is érzékeny tanulmányai.