Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézus kereszthalála

igék valósággá teremtődnek, isteni ereje mutatkozik meg. Amikor a feltámadt Krisztus az emmauszi úton elmagyarázta a csalódott tanítványainak, hogy mindaz, ami a názáreti Jézussal történt, az ószövetségi iratokban előre meg volt írva a messiásról, bizonyára erre a zsoltárra is gondolt: „Hát, nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?" (Lk 24,26) Az arab lovas A hatalmas festmény két nagy, világosan elkülöníthető egységét egy feltűnő és átható szemkontaktus tartja össze. A lóháton ülő alak Jézusra szegezett tekintete szinte átmetszi a kép síkját. Az evangéliumok nem tesznek említést erről a személyről. Ezt a rejtélyes alakot — véleményem szerint — máig félreértetik az elemzők. Sokan úgy gondolják, hogy valami főember lehet, akinek köze van a kivégzés végrehajtásához. Valóban, ha végignézzük a különböző korok Golgota-ábrázolásait, találunk néhány olyan képet, ahol láthatunk lovat és lovast is. Legtöbbször a kivégzést irányító katona ül a lovon. Itt azonban a lovas nem római katona. A katonák egyenruhája itt is világosan elkülönül a többiek öltözetétől, a lovasétól is. Egy másik magyarázat azon alapul, hogy Munkácsy maga arab lovasnak nevezte ezt az alakot. Különféle magyarázatok születtek arra, mit jelenthet a festményen a kompozíciós elemként hangsúlyozott arab férfi. A képen azonban nincs arab ember! Aki a lovon ül, az éppen úgy zsidó, mint a többiek!