Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézus kereszthalála

jesztett szövetség megkötését jelenti. Ezt a szélesebb értelemben vett, egyetemes szövetséget jelzi az evangéliumban említett, háromnyelvű felirat (héber, görög, latin) a kereszt fölött, amely a föld(rész) népeinek szóló eseménnyé avatja Krisztus halálát. A „zsidók királya" feláldoztatik a kereszten, hogy ezzel új vérszerződés jöjjön létre Isten és új népe között. Ezt az értelmezést nem jelzi szembetűnő módon Munkácsy, nála csak az ismert INRI rövidítés olvasható: Iesus Nasarenus, Rex Iudaeorum. Az viszont az ábrázolásból is egyértelmű, hogy az evangéliumok Keresztre-feszítettje ezért az óráért jött a világba, és a leöletése beteljesíti a bárány húsvéti áldozatát. Az, hogy Jézus testi karaktere nem mutat sajátos faji vonásokat, szintén erre az általános küldetésre utal. A történelmi tragédia is ott feszül a képen: az íráson nevelkedett zsidók, akiknek rá kellett volna döbbenniük, mi teljesedik most be, értetlenül bámulnak a keresztre. s

awi tö>ü run HIC EST REX IUDAEORUM 0 BAÏIAEYE TON IOYAAIfiN A kereszthalál és ábrázolásánakfőbb jellemzői A keresztre feszítés a Római Birodalomban leginkább a lázadó és bűnöző rabszolgák megszégyenítő halálbüntetésére és a köznép elrettentésére szolgált. Jézus keresztre feszítéséről minden evangélium beszámol. A képzőművészeti ábrázolások többsége éppen Szent János Evangéliumára alapozódik. Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája azonban mind a négy evangéliumot felhasználja. Az evangéliumokból tudjuk, hogy Jézussal együtt két bűnözőt is felfeszítettek. A két lator a legtöbb ábrázoláson, így Munkácsynál is, >>