Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

A Déri Múzeum Munkácsy-terme

Déri Frigyes, bécsi selyemgyáros, műgyűjtő, a trianoni döntést követően úgy határozott, hogy rendkívül gazdag és sokrétű műgyűjteményét Debrecennek ajándékozza. A város az egykori füvészkertet jelölte ki a megépítendő kultúrpalota helyéül. Déri Frigyes az építkezés céljaira felajánlotta értékpapír-vagyonát. Az ő jelenlétében, 1923. szeptember 23-án helyezték el az épület alapkövét. A kultúrpalota tervét Györgyi Dénes és Münnich Aladár készítette el Déri Frigyes javaslatainak megfelelően. A tényleges építkezés azonban megtorpant, mivel a következő évben a részvények elértéktelenedtek, Déri Frigyes pedig hirtelen meghalt. 1928-ra azonban mégis felépült a múzeum. Az épület architektúrája és épületgépészeti technikája korszerű, műtárgy- és a látogató-barát berendezést tett lehetővé, így az 1930. május 25-i megnyitó ünnepségeket követően egyre növekvő országos és nemzetközi hírnévre tett szert a Déri Múzeum. Az elegáns, de intim kupolás előcsarnokhoz a földszinten a díszterem, az emeleten pedig a Munkácsy-terem kapcsolódik. Ezeket fogják négyszögben közre a körbe járható termek. A Munkácsy-terem az >>l 10 A Déri Múzeum Munkácsy-terme nemes egyszerűségével, színvilágával, természetes tetővilágításával, arányos méreteivel és pihenő kőpadjaival bensőséges hangulatot áraszt. Az épület tervezésekor még csupán az Ecce Homo c. festmény elhelyezésére gondolhatott az építész, hiszen ez a kép a debreceni Városi Múzeumot világhírre emelő Déri Frigyes- L\ Koppay József: Déri Frigyes arcképe (1921) i ,\ , i 1 1 n/.w' hagyaték része volt. hnnek Den Múzeum o/ a helyét az építészek - Déri Frigyessel folyamatosan konzultálva - az emelet központi termének bejáratával szemközt alakították ki. Szolid, pódiumszerű belsőépítészeti forma ad hangsúlyt és irányt a terem terv szerinti fő látványának, a mozgalmas Ecce Homonak. A két hosszabb oldalfalon, valamint a bejárat melletti felületeken eredetileg a múzeum képzőművészeti gyűjteményének egyéb érékes darabajai, Munkácsy-képek és történelmi festmények voltak láthatók, amelyek méretükben meg sem közelítették az Ecce Homot, s így ezt még hatalmasabbnak érzékelhette a látogató.