Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)
Szűcs Sándor írásai - 11. A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten
Selymelés, sodrás, szövés tehát fehírcselédek dolga, a férfiak inkább kosarat kötnek. Ez már lassúbb mozgású munka, erős fogású markot kíván, ha gyengén bánnak vele, puha, farokállású lesz a kosár. A kosárnak való gyékényt is suskolják, híjját, jovát szétszedik, de nem selymelik. A gyékényszálat kettévágják, a farka felőli kírgesebb részéből lesz a karima, a másik részéből - amit hímnek neveznek 30 - lesz a varrója, amivel a karimákat egymáshoz varrják, kötik. A kosárnak elébb megcsinálják a pogácsáját, köréje kötnek rendszerint három karimát: ez a kosár feneke. A negyedik karimát már felfordítják oldalnak. Szebb, finomabb kosarak oldala 20-25 karimából áll, a durvább, hitványabb minőségűeké kevesebből, mert vastagabb karimájuk van. A kosárkötő gyalogszéken ül, és a készülő kosarat térde közé szorítja. Rendes dolgú ember két kosarat megköt naponta. Egy kéve gyékényből 6-7 kosár készíthető. A Sárréten minden kötött gyékényárú készítése - eltekintve a mondvacsináltaktól, melyek a megrendelő kívánalmaihoz igazodnak - a kosáréval azonos, csupán a karimák elhelyezésében és alakjában különbözők. 4. Készítmények A sárréti gyékényfeldolgozó házi ipar készítményei közül legelterjedtebb a szövött gyékény, a szakasztó kosár és a talpalló. Ezek azok a tömegcikkek, melyek szokásos méretekben és minőségben készülnek a gyékényes házaknál. A szövött gyékényt nagysága szerint osztályozzák, s a minősége is ehhez igazodik. A három rőfös v. hacura gyíkíny 225 cm hosszú, 150-160 cm széles, a negyedfél rőfös gyíkíny 262,5 cm hosszú, 165 cm széles, az öt rőfös gyíkíny 375 cm hosszú 200 cm széles. Természetesen e méretek sohasem pontosak, métermértékre átszámítva néhány centiméternyi eltérés mindig mutatkozik. A gyékényező mértéke csak egy szál sodring, melyen görcsök jelölik a rőföt meg a fél rőföt. A három rőfös gyékényt híjjából szövik. Gyenge minőségű, nem sokat bír, mint a neve is mutatja: hacura. Bútorszállításnál csomagolnak vele, és más hasonló célokra használják. A kertészek növényeket védenek vele a tavaszi fagytól. A negyedfél rőfös gyékényt jovából szövik. Ez a fajta képezi legnagyobb mennyiségben adás-vétel tárgyát. E vidéken talán nincs is olyan udvar, ahol egy-kettőt ne hánynánakvetnének, hol erre, hol arra használják, s ha elnyövik, másikat vesznek, ami bizonyítja, hogy megszolgál az áráért. Az öt rőfös gyékényt csak megrendelésre csinálják. Béliből szövik, és a bordával jól ráverik. Falusi gazdák szekerükre használják ekhónak. Régebben a magyar szabók, szűcsök, kalaposok, csizmadiák, mézeskalácsosok ebből készült sátrak alatt árultak a nagyvásárokon, és nem kellett félniök, hogy megáznak alatta. Innen ma már kiszorította a vízmentes sátorponyva. Megrendelésre szőnek tartós gyékényszőnyegeket és ablakgyékényeket a falusi házak ablakára. Sokan ilyennel takarják be az ablakot esti lámpagyújtás után, meg nyáron nappal is, hogy hűvös legyen a szoba. - Hosszú, méternyi széles gyékénnyel keríti körül magát és áruját a debreceni ócskás kofa. 30 A hímzésre gondolva
