Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Dankó Imre: Jegyzetek

Ne verje fel = ne rohanja le, ne pusztítsa el. Ne élje ki = ne pusztítsa ki élelméből, értékeiből; ne tegye tönkre. Szeg = szög; folyó-fordulat, kanyar által bezárt, körülvett földterület. Településrész-név (alsószeg, felszeg stb. ) . Gabalyított kunyhó = könnyű szerrel, olcsó anyagokból, gyorsan csinált, összehozott kunyhó. Elhantolták = eltemették, hantot raktak rá. 9. Szűcs Sándor : Emlékezés az utolsó lápi emberre. Kétrészes újságcikk a nyíregyházi Keletmagyarországban jelent meg (XIV. évf. 1957. nov. 3. és 10.). Szatmár = Szatmár megye, Biharhoz hasonló táj és népcsoportbeli meghatározást is tartalmazó megyenév. Ecsedi láp = hazánk legkésőbb lecsapolt lápja, a Kraszna árterülete volt. Tájilag sok hasonlóság van a Sárréttel. Tyúkod = szatmári kisnemesi falu; az Ecsedi láp vidékének legnevezetesebb települése. Börvely = szatmári sváb telepes falu. Ecsed alatt = Nagyecsed volt mezőváros alatt fekvő. Rálesni = kivárni megfogni. Kötésig érő gyerek voltam = a felnőttek derekáig érő (kötés) gyerek voltam. Gorzsa = kis kézi vágó. Pernye halom = a nádtűz hamuja a kunyhó előtti tűzhely mellett. 10. Szűcs Sándor: Gyékény vágás. Szemelvény A régi Sárrét világából (Bp. 1942. 108-110.). Váradiak = nagyváradiak. Háti gyékény = gyékény faj ta. Köttgyékény - gyékényfajta. Mogyorógyékény = gyékényfajta. Kúp = gyékénykúp, a levágott gyékényt kúpokba rakták. Suskol = hangutánzó szó; a gyékénymunka egy bizonyos, tisztító részét nevezik így. Jova = java. Selyming = gyékénymunkás műszó. Sodring = gyékénymunkás műszó. Talpalló = gyékény munkás műszó. 11. Szűcs Sándor: A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten. Megjelent a Debreceni Szemlében (VII. évf. 1933. 10. sz.392^108.). Bihar megyei sárréti járás = a Biharmegyéhez tartozó Nagysárrét és a közvetlenül szomszédos területek (sárrétszéli) falvaiból, mezővárosaiból alakult járás. Egy időben Biharnagybajom is volt a székhelye. O'sváth Pál /Kismarja 1831 - Budapest 1908./ híres könyve erről a járásról, ezekről a településekről szól: Bihar vármegye Sárréti Járásának leírása. Nagyvárad, 1875. Szűcs Sándor egyik legfontosabb forrása. Gyékény = kötésre szövésre alkalmas vízinövény. Gyíkínyezők - gyékénnyel foglalkozók, gyékénymunkát végzők. Früstök = reggeli.