Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása (Túrkeve, 2003)

Dankó Imre: Jegyzetek

Városháza = a bajomi községháza neve, a település mezővárosi jogállása miatt. Graz = ausztrai város. Földes = eredetileg Bihar megyei; sárrétszéli, kisnemesi falu. Oskola = iskola. Kötéllel verbuválni = kötéllel összefogdosni és katonának elvinni a legényeket. Méhes = a kasokat, kaptárakat tartó, kerti gazdasági épület. Gyékénykas = gyékényből szőtt szekéroldal, szekérvég. Almás oláhok = a bihari hegyekből szekerekkel almát hordó románok. Ekhós szekér = fedeles szekér. Rostaalja = rossz minőségű, ocsút tartalmazó, a szelelő rosta alján maradt gabona. Roknitói mocsarak = az első világháborúban nagy szerepet játszott lengyelfehéroroszországi mocsárvilág, csatahely. Első világháború = 1914-1918 közt a Központi Hatalmak - melyek közé az OsztrákMagyar Monarchián belül Magyarország is tartozott - vívták az Antant ellen. A Központi Hatalmak vereségével és a Párizs környéki békékkel ért véget. Polgári iskola = az elemi iskola négy osztályára épült középiskola. Az ország számos helyén működött, Püspökladányban és Berettyóújfaluban is volt. Darvász = daru madárral foglalkozó ember. Rétenjáró /ember/ = rétész, a rétségből élő, gyűjtögető-, zsákmányoló életmódot folytató ember. Más néven pákász. Karikás = rövid nyelű szíjostor, a végén csapóval. Egyaránt használták a csikósok, gulyások, juhászok, kondások. Lókoponya ülés = a szilaj pásztorok az állásokon, szállásokon, kunyhóik előtt, a tűzrakás mellett, előszeretettel használtak ülőalkalmatosságnak lókoponyát. Ethnographia - eredetileg Ethnographia-Népélet, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, indul 1890-ben. ONCSA - Országos Népi- és Családvédelmi Alap. Szociális kormányszerv, mely többek között házhelyosztással és családi házastelepek építésével - ONCSA telepek - támogatta a sokgyermekes szegényparasztságot (1940-es évek). Nagykun Múzeum = a karcagi múzeum, teljes nevén Györffy István Nagykun Múzeum. Bihartorda = gyakran csak Torda. Sárréti falu Bajom és Nagyrábé szomszédságában. A Szűcs Sándor szervezte és vezette Bihari, más néven Sárréti Népfőiskola székhelye. Országos Szabadművelődési Tanács = a felszabadulás után Karácsony Sándor vezetésével működött népművelési-közművelődési irányító társadalmi szervezet. A megyékben a megyei Szabadművelődési Felügyelőségek működtek, fogták össze a városokban, a falvakban tevékenykedő szabadművelődési felügyelők munkáját. 2. Szűcs Sándor: A Sárrét címét mi adtuk. Részlet a Pusztai Krónika (Bp. 1946. 5-6.) c. könyvből. - A Sárrét a Tiszántúl középső részén elterülő kettős teknő. A Nagysárrét, az északi rész, a Berettyó; a déli kisebb rész pedig a Kissárrét, a Sebes-Körös árterülete. Összetartozó kistájak, lakosaik önálló magyar néprajzi csoportot alkotnak; sárrétiek. Nagykunság önálló kistáj és magyar néprajzi csoport, ugyancsak a Tiszántúl középső részén. Lakosai a XIII-XIV. században letelepedett (nagy-) kunok leszármazói. Nagykunvárosok: Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes, Túrkeve. A jász kirajzás Kunszentmártonnal együttesen alkották a Nagykun-Kerületet, mint a Jász- és Kiskun Kerületekkel közös Hármas Kerület részét. - A Hajdúság kevésbé mondható önálló kistájnak, mint a Sárrét,