P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Barcasujfalui edények
Barcaujfalui edények A hétfalusi csángókhoz tartozó Barcaújfalu híres fazekasfalu volt. A XIX. század végén sok fazekas dolgozott a településen, akik nagy távolságokra hordták edényeiket. A XIX-XX. század fordulóján iparengedéllyel rendelkezett az itt élő néhány mester. 528 Hosszú ideig nem foglalkoztak a barcaújfalui kerámiával. A magyar kutatás a XX. század utolsó negyedében tett kísérletet elemzésére 529 . Bár a román kutatók még a közelmúltban is a szász kerámiához sorolták 530 , ma már könnyű helyzetben vagyunk, Seres András meghatározta a barcaújfalui edények sajátosságait, melyek alapján teljesen elkülöníthetők a szász kerámiától. A szász edények ecsetes technikájával szemben elsősorban a szaruval történő díszítés jellemző rájuk, továbbá a díszítmény sajátos felépítéseként a három függőleges vonallal történő felosztása, amely révén a díszítmény függőleges irányultságú. 531 A Déri Múzeum kék írószaruval díszített bokályainak díszítménye teljesen hasonló felépítésű. A szájperem és az öbölrész alján lévő csíkok közötti hullámvonal vízszintese mellett a gazdag díszítmény függőleges tagolású. A keskeny fenekű, kevéssé hasasodó, fokozatosan szűkülő vállú edények enyhén kihajló szája viszonylag karcsú formát alakít, amelyet fokoz a díszítményt tagoló egyszerű függőleges vonal, a kettős vonal közötti vonalkázás, a leveles ág. A talp feletti részt minden esetben különálló díszítmény borítja, amely vonalakból, sávokból, kacskaringókból áll. Jellegzetességük, hogy hátul a fül két oldalán a díszítmény egy sávot üresen hagy, amely a többi rész zsúfoltságával szemben szembetűnő. 532 A legnagyobb edényen a függőleges hullámindán ülő, kockázott közepű sokszirmú virágfejek között egy meghatározatlan ovális elemet láthatunk, amely a barcaújfalui edényeken gyakran feltűnik. Talpán növekvő vonalakból álló motívum. Egyéni az edény felületét kettéosztó leveles ág 533 (395. kép). A következő ugyancsak nagyméretű bokály díszítményének különlegességét a két hullámmintát elválasztó csíkban elhelyezett háromszög alakú elemek jelentik, amelyek geometrikus voltukkal bizonyos fokig elütnek a jellegzetes barcaújfalui inkább növényi díszítő528 Kresz Mária 1991 a. térkép. Jekelfalussy József 1896. 563. Fazekasok: Bartalis Márton, Simon Márton, Sós Márton. Jelenleg Magyar Zita foglalkozik a barcaújfalui fazekassággal. 529 Domanovszky György 1968-ban még azt írja, hogy nehéz elkülöníteni a tordai és a Brassó környéki magyar és szász fehér alapú, kék díszítésű kerámiát. így a 28. képen látható bizonyosan barcaújfalui kantát még tordaiként közölte. 1981-ben már összefoglalja a barcaújfalui kerámia jellegzetességeit és közöl két vázát, amelyet 1942-ben hétfalusiként határozott meg. Uő: 1981. I. 209. István Erzsébet 1977. 272. Barcasági kerámia címszó. 510 Eichorn, Albert 1967. 66-80. A barcasági kerámiát a szász kerámiák közé sorolja. Ugyanezt teszi: 1974. 223-232., Klusch, Horst 1980.47. 531 Seres András 1971. 382-383. 332 Seres András erre külön felhívja a figyelmet 1971. 383. 533 Ltsz.: V. 1905.18. m.: 27,5 cm.
