P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Csíki fazekasmunkák
Ugyancsak feltételesen sorolunk ide egy szép formájú bokályt, amelynek az öblén látható két bekarcolt vonal, ezek fölött beütött csillagdíszítéses domború gombok díszlenek. Máza ragyogó mélyzöld, amely a talpáig borítja az edény testet 514 (381. kép). A másik csíki fazekasfalu Csíkdánfalva volt. A madarasiakkal ellentétben a dánfalviak elsősorban evőedényeket készítettek, amelyek égetéskor piros színt kaptak. A dánfalvi edények közül először egy mázatlan paraszt fazekat mutatunk be. Formája eltér a madarasi fazekaktól, legnagyobb szélessége kissé az edénytest közepe alá esik. Szája karimás, füle ebből indul és mivel legöblösebb része lejjebb van, mint a madarasiaknak, ezért magasabbnak tűnik. Díszítése írogatószaruval készült fehér minta, két vonalas sávval határoltan függőleges hullámvonalak között pontsor és fenyőágminta (382. kép). A következő hasonló nagyságú fazék mázas, a díszítése egyszerűbb, az edény felső részén vízszintes csíkok, hullámvonalak és pontsorok 515 (383. kép). Kantárosfazék egy letört fülű edény, amelynek formája megegyezik a fél évszázaddal későbbi edényformával, ugyanezt mondhatjuk egyszerű díszítéséről is, a maga falán mázazás alatti fehér csíkokról 516 (384. kép). Három újabb tejesköcsög a fazekak formáját követi. Fehér díszítésük szintén az ismert vonalas, hullámvonalas csík. Mázuk színtelen kis zöldes árnyalattal 517 (385. kép). A mázas edények közé tartoztak a vasfazékforma lábasok, amelyek nevüket az öntöttvas edényeket követő formáról kapták. Ezek a füles edények kívül belül mázasok voltak. Hozzátartozik egy filesfedő™ (386. kép). Piros parasztedény volt a mázatlan borvizes korsó. A nyújtott formát követő korsó vállán fut a jellegzetes egyszerű vonalakból, pontokból álló fehér minta, amely jól érvényesül a vörös színű edényen 519 (387. kép). Ugyancsak borvizes korsó a következő edény, amely azonban már mázzal bevont. A fehér szájú edényen a díszítés szintén fehér, a vállán széles elhúzott hullámsáv, alatta fehér sávban hullámvonal 520 (388. kép). Ez az edény fél évszázaddal később készült mint az előbbi, de a formában egyáltalán nem történt változás. Itt említünk egy kis korsót, amely sajátossága az oldalából kiálló ívócső, illetve a galléros nyak felett a kihajtott száj perem, amely fehér engobos, ugyancsak fehér holdas díszítés látható az ívócső alatt 521 (389. kép). Egy un. kantárosfazak formája megegyezik a dánfalviak által készített formával, karimás aljú, nyújtott vonalú, nyakán gyűrű, füle a szájperemből indul. A mázas edény díszítése fehér holdas, az engob nélküli részben álló fenyőág, amelynek vége ugyanúgy spirálba csavarodik mint a piros fazékon 522 (390. kép). 5« Ltsz.: DGY. 37. m.: 20,5 cm. s" Ltsz.: V. 1941. 94. m.: 27,3 cm. 516 Ltsz.: V. 1931. 117. m.: 16,5 cm. 317 Ltsz.: V. 91. 10. 1., m.: 16,5 cm, V. 91. 11. 1. m.: 16,5 cm, V. 91. 12. 1. m.: 17 cm. 518 Ltsz.: V. 1941. 95. 1-2. m.: 8 cm, fedő átm.: 20 cm. 319 Ltsz.: V. 1941. 92. m.: 28 cm. 320 Ltsz.: V. 91. 14. 1. m.: 29 cm. 521 Ltsz.: V. 1940. 207. m.: 17 cm. 522 Ltsz.: V. 1941. 91. m.: 28 cm.
