P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Esetleges kolozsvári bokályok

A bokályok másik csoportjának díszítményében fedezhető fel talán a legerősebb későhabán hatás. A legszembetűnőbb ez azon a látszólag zavaros díszű bokályon

411 (320. kép), amelynek azonnal megfejthetjük mintáját, ha összevetjük egy győri bokálynak nevezett, valószínűleg Dejtén készült darabbal. A kettős koronájú fa teljesen elcsökevényesedett rajza mellett a hasonlóan csenevész palmetták mutatják ezt.

412 Ugyanez vonatkozik egy hasas bokályra, amelynek díszítményét egy nagy margarétaszerű virág alkotja négy szimmetrikus levélkompozícióval körülvéve

413 (322. kép). Előképeit szintén a felvidéki habán edények között találjuk meg.

414 Hasonlóan szembetűnő a következő madaras bokály habán hatású megfogalmazása.

415 A balra néző madár koszorúba foglalt, amelyben a levelek között megtaláljuk az előző csoportnál többször emlegetett sárga díszítőelemet. A madár maga is a habánok által rajzoltakra emlékeztet rövid farkával, nagy begyével (322. kép). Utolsóként soroljuk azt a bokályt, amelynek margarétás díszítménye, feltehetően a mesterségjegyes habán kancsók babérkoszorújának átalakult változata. A koszorú már elvesztette babér jellegét, bogyós ág, két oldalán karéjokkal fogja közre a mesterségjelvényként szereplő szerszámok, tárgyak helyét elfoglaló virágokat

416 (323. kép). 411 Ltsz.: V. 1905. 10. m.: 20,8 cm. 412 Az előképet lásd Kresz Mária 1972. 10. kép középső bokály. 413 Ltsz.: DGY. 45. m.: 21 cm. 414 Kresz Mária 1972. 10. 11. kép jobb szélső tárgy, valamint István Erzsébet 1985. 85. tárgy 63. kép. 415 Ltsz.: V. 86. 200. 1. m.: 22,8 cm. 4,6 Ltsz.: DGY. 36. m.: 22 cm.