P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)

Krasznai fazekasmunkák

Kr asznai fazekasmunkák Kraszna vásároshely, Kraszna vármegye névadó települése, a XIX. században második felében csatolták Szilágysághoz. A XIX. század végén néhány fazekas működött a településen.

174 Fazekasságáról említést tett Kós Károly, aki szerint a XX. század közepén még 4-5 fazekas dolgozott, termékeiket díszes kivitelű használati edényként azonosította.

175 A Déri Múzeum három különböző edényt őriz, amelyek itteni készítésűek. Elsőként egy kisméretű kulacsot mutatunk be. A zöldmázas tányérkulacs egyszerű munka. Négy kis lábon áll, testének felső harmadánál két szíjtartó pánt, szája két oldalán átfúrt fül. Mindkét lapjának közepén bevagdalt felületű, zsinórszerű domború kör, előlapján karcolt felirat

176 (227. kép). A következő kancsó csaknem gömbtestű, amelyből nyaka harmonikusan ível a kihajló, peremes, összenyomott szájhoz. Füle a vállból indul, erősen felívelve kapcsolódik az öböl legszélesebb részén. Díszítése a fülön és a száj összenyomásánál gombok, a vállán két karcolt vonal. Öblén elől rozmaring koszorúban vésett felirat

177 (228. kép). Az utolsó krasznai edény egy rátó, füles szilke, alul öblös kihajló szájperemének széléből indul a félkör alakú fogó. Díszítését zöld folyatott máz adja 178 (129. kép). 174 Jekelfalussy József 1896. 569. Fazekasok: Germán Gyula, Lakatos Ádám, özv. Nagy Györgyné, Péter Albert, Vitéz József. 175 Kós Károly 1974. 58-59. 176 Ltsz.: V. 75. 616. 1. m.: 16 cm. Felirata: Antal József tsmálta 1862. 177 Ltsz.: V. 87. 2.1. m.: 21 cm. Felirata: 1909 év Augusztusi hónapjában Nagi/ József Készte Vitéz József sz. Krasznán. 178 Ltsz.: V. 73. 62. 1. m.: 20,8 cm.