P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban II. (Debrecen, 2003)
Nagybányai edények
A Déri Múzeum anyagában található egy dísztányér, amelyet feltételesen Nagybányához kapcsolunk. A tál vízszintes peremmel ellátott, amelyen kék hullámvonal és több csík fut. A karima körzővel szerkesztett, egymást metsző körökből álló mintája metéléssel áttört. A széles öbölrészben két félkörívben hajló leveles ágat felül egy küllős rozetta fog össze, ez a díszítőelem a debreceni fazekasok egyik kedvelt motívuma volt. A koszorún belül 1838 évszám, alatta pontsor és váltakozó színű körök, majd egy szív alakú motívum, ami emlékeztet a nagybányaiak által kedvelt szőlőfürthöz 106 (83. kép). Bár a tál Debrecenből került a múzeumba a XX. század elején, bizonyosan nem debreceni munka. Ezt elsősorban színei zárják ki, ugyanis a kobaltkék mellett zöld és sárga jelenik meg a díszítményben. Jelen ismereteink szerint az ország keleti felében ekkor működő központok közül sehol nem találjuk így együtt ezt a három színt. Viszont Csupor István az előbb felsorolt táltípusok mellett említ még egyet, amelyben a kék mellett zöld és sárga fordul elő, ezek szintén tányérok és XVIII. századinak véli őket. Megjegyzi különlegességüket, hogy hátoldaluk fehér földfestékkel megöntöttek és mázasok. 107 A Déri Múzeum tányérján ugyanezt a megoldást találjuk, ennek is mindkét oldala fehér és mázas. Mindezek alapján feltételezzük, hogy nagybányai ez a tál, amelyben így a később kedvelt koszorúmintának egy korai megjelenését láthatjuk, talán egyik kiindulópontját (84. kép). Itt jegyezzük meg, hogy a debreceni tálak között ugyancsak világos alapon ismerünk koszorúmintát, de a jellegzetes debreceni színekkel valamint ezeken gránátalmák a fő elemek. Ugyanakkor hasonlóságukat fokozza, hogy ezek pereme is áttört. Készítési idejüket ismerjük, ez 1843, tehát közel áll a bányainak vélt tálhoz. 108 Úgy tűnik, hogy a XIX. század negyedik évtizedében jelenhettek meg ezek az áttört koszorúval díszített tálak, és talán nem véletlen, hogy Debrecenből és Nagybányáról ismerünk példát, ami a két, egymástól távol eső központ kapcsolatára utalhat. 109 106 Ltsz.: V. 1912. 257. átm.: 29 cm. 107 Csupor István 1999. 93-5. 108 P. Szalay Emőke 1985. 233-34. 109 Erről lásd P. Szalay Emőke 2001.145-150.
