P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Mezőtúri kerámia

A másik miskakancsó hasonló alakú, díszítésében azonban némileg különbözik az előbbitől. Megtaláljuk rajta a domború gombokat, sújtásokat, viszont az elfolyt ecsetes díszítéséből hiányzik az előbbinél látható kék szín, csak vörössel és zölddel készült. Hosszú karcolt felirat díszíti, amely hátul a fül mellett helyezkedik el

462 (3 1 9. kép). Utolsóként említjük a legnagyobb méretű miskát, amelynek díszítését csak festéssel alakította ki mestere. A domború gombokat és sújtásokat sötétbarna írókázás pótolja, közöttük függőleges hullámindán nagy virágok ülnek. Az edény nyaka széles, a testhez viszonyítva a fej lapított

463 (320. kép). A különleges csalikancsók közül a Déri Múzeum mezőtúri formás példánya nagy mesterségbeli tudást árul el. Széphajlású öblösödő teste felett a széles nyak teljes egészében igen finom művű metéléssel áttört. Színezését folyatott máz adja a világos és a barna finom összhatásában

464 (321. kép). Az ivóedények közé tartozó kupa keskeny, henger alakú. A mezőtúri edények közül idesorolható darab dudi színű, egy fülű, kihajló szájperemmel. Díszítése a jellegzetes mezőtúri koszorúminta

465 (322. kép). A kulacsok között nagyobb számban maradtak fenn mezőtúri termékek. Az évszám szerint legkorábbi 1866-ban készült hagyományos összefordított tányérformát követő kulacs közepe áttört, rozettás. Díszítését egyszerű körbefutó rozmaring koszorú alkotja, karcolt felirattal látta el mestere, aki nem más volt, mint a mezőtúri kerámiában nagy szerepet játszó, és már itt is többször említett K. Nagy Gábor

466 (323. kép). Ugyancsak közepén áttört mintájú a következő kulacs, amely szintén név szerint ismert mester munkája, Badar Balázs készítette, aki a századforduló legismertebb mezőtúri fazekasa volt. A kulacs elő- és hádapját teljesen beborítja a dús virágos ornamentikájú domborműves díszítés, amely leveles virágos ágakkal öleli körül az évszámmal áttört középrész 467 (324. kép). A harmadik évszámot viselő kulacs felirata szerint 1888-ban készült. Formai megoldás tekintetében Badar Balázs kulacsára hasonlít, mert ugyanúgy nincs szíjtartó pántja. Jelenlegi ismereteink szerint a szíjtartó pánt hiánya csupán a mezőtúri és hódmezővásárhelyi kulacsok egy csoportján figyelhető meg. A kulacs elő és hátlapját 462 Ltsz.: V. 1933. 50. m.: 28 cm. Felirata: En K. Nagy Gábor készítetem eszt a mihókot B. Tóth Sándor számára túron 1872-be május 1 napján. Hasonlót közöl Domanovszky György 1942. 7. kép, akkor még debreceni készítménynek tartotta, majd Kresz Mária 1978. 14., legutóbb Kresz Mária 1991. 140. kép. 463Ltsz.: DGY. 197. m.: 28,3 cm. 464Ltsz.: DGY. 126. m.: 20,5 cm. Csalikancsó még Kresz Mária 1978. 9. kép. 465 Ltsz.: Sz. 1908. 565. m.: 11 cm. 466 Ltsz.: V. 69. 61. 1. m.: 22,1 cm. Felirata: Sike Józsefé ez az kulats 1866-ban Nagy Sándor által túron. 467 Ltsz.: V. 1917. 20. m.: 23 cm. Felirata: Készítette Badar Balázs, a szív alakú keretben Badar Balázs 1878. Ez a díszítmény előfordul hódmezővásárhelyi edényeken is, lásd Kresz Mária 1954. Badar Balázsról legutóbb Nagymolnár Miklós