P. Szalay Emőke: Magyar népi kerámi a Déri Múzeumban I. (Debrecen, 2002)

Tiszafüredi kerámiák

gazdagabb derekán futó minta

342 (219. kép). Egy vörös mázason a fehér szín a hangsúlyos, ezzel készült a féloldalas ágminta

343 (220. kép). A tárolásra szolgáló edények közé tartoznak a bödönök. Egy zöld mázas, írókás díszítésű bödön viszonylag keskeny talpú, erőteljesen öblösödő, majd éles határvonal felett egy megközelítőleg függőleges sáv után hasonlóan hajlik a vállrész a szájhoz. A szilkék jellemző karimáját függőleges vonalkázás szegélyezi. Füle a vállvonalból indul ki és kis emelkedés után öble alsó vonalához csatlakozik

344 (221. kép). Domborműves díszítéssel ellátott példány is maradt fenn. Levél és virágmotívuma alapján Katona Miklós munkájának tarthatjuk

345 (222. kép) Tárolóedények voltak a dohánytartók. Mivel Tiszafüredről több emberfej formájú dohánytartó ismert, így talán okkal tarthatjuk tiszafüredi készítésűnek a Déri Múzeum hasonló edényét. A korongos talpból emelkedő fejformán a szem, szemöldök, bajusz plasztikusan kidolgozott és színezett. A gömb alakú fejen a fül magasra helyezett, kisméretű

346 (223. kép). A Déri Múzeum vörös színű flíszertartója tagoltságában a komaszilkékre emlékeztet élesen elkülönülő talp- és vállrésze között függőleges oldalú testével, de arányai mások, méretének megfelelően magasabb azoknál. Díszítést az öblén találunk, váltakozó fehér, zöld, sötétbarna rozmaringlevelek és fehér pontsor

347 (224. kép). A borosedények közül elsőként a bokályokkal foglalkozunk. A világos karcsú, arányos testű bokály kiérlelt formát mutat. Talpa keskeny, nyaka hosszú, szájának szélessége túlhaladja a talpszélességet. Füle hosszan ível. Díszítése egyszerűsége ellenére hatásos. Öblén három széles csík, fölötte függőleges hullámzó indák fokozzák karcsúságát

348 (225. kép). Egy vörös színű kisméretű bokály hasonlóan tökéletes formájú, díszítését függőleges fehér hullámvonal és sötétbarna, zöld és fehér féloldalas ágak alkotják

349 (226. kép). Az elsősorban ugyancsak borosedényként használt kancsók változatos formát mutatnak. Két viszonylag kis méretű kancsót mutatunk be először. A keskeny talprészből erősen gömbölyödő edények nyaka széles, kissé kihajlik. Fülük viszonylag hosszan kapcsolódik az edény testéhez. Az egyik példány egyszínű világos mázas, a vállrészen találjuk a geometrikus elemekből, ívekből és vonalakból álló díszítést

3,30 (227. kép). 342 Ltsz.: V. 88. 19. 1. m.: 14,2 cm. 343 Ltsz.: DGY. 450. m.: 11,3 cm. 344 Ltsz.: DGY. 510. átm.: 28,1 cm. 345 Ltsz.: V. 59. 52. 1. m.: 25,5 cm. Füvessy Anikó 1979. 23. Uő.: 1987. 417. Sz. Morvay Judit 1955. 21. kép. Katona Miklósról lásd Füvessy Anikó 1981. 158-159. 346 Ltsz.: Sz. 1908. 855. m.: 17 cm. Közölték: Fél Edit-Hofer Tamás 1981. 403-404. kép, legutóbb P. Szalay Emőke 1995. 312. 347 Ltsz.: Sz. 1906. 658., m.: 12 cm. 348 Ltsz.: DGY. 248. m.: 18 cm. 349 Ltsz.: DGY. 299. m.: 13,9 cm. 350 Ltsz.: DGY. 447. m.: 12,4 cm.